A hét hírei: az egyetemi felvételitől a tanfelügyeletig

Új részleteket hozott nyilvánosságra a tanfelügyeletről az Oktatási Hivatal, tízmilliárd forintot költenek az állami tankönyvekre, az idén is változik a felvételi menetrend - ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Újabb részletek a tanfelügyeletről

További konkrétumok jelentek meg a pedagógusok minősítési eljárásáról és a tanfelügyeletről: egy új útmutatót és hat tanfelügyeleti kézikönyvet hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. A minősítési útmutatót a következő szaktárgyakkal és területekkel egészítették ki: tizenhat szaktárgy, alapfokú művészetoktatás, óvodai nevelés, alsó tagozat, napközi, gyógypedagógiai nevelés, könyvtár-könyvtárostanár, pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, gyermekvédelmi és javítóintézeti nevelés. A gimnáziumi tanfelügyeletről szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Újabb változás az egyetemi-főiskolai felvételin

Hiába várják a postást a felvételizők: az előző évekkel ellentétben az idén nem kapnak regisztrációs csomagot a jelentkezők, adataikat csak online, az e-felvételi felületén ellenőrizhetik. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

Tízmilliárdot költenek az állami tankönyvekre

Több mint tízmilliárd forintot csoportosított át a kormány az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás feltételeinek megteremtésére - javarészt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos kiadásokra - a tartalékból. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

MTI / Koszticsák Szilárd

Mi vár a tanárokra a következő hónapokban?

Még le sem zárul az első, speciális minősítési eljárás, már lejár a második "tanári vizsgaszezon" jelentkezési határideje - milyen tennivalók várnak a pedagógusokra a következő hónapokban? Utánajártunk.

A 400 forintos ebéd titka

Vészesen fogy az e heti zsebpénz? Túl keveset fizet a diákmunka? Új cikksorozatunkban azokról a helyekről olvashattok, ahol elfogadható áron ebédelhettek. Negyedik rész: Budapest legjobb levesezős helyei, ahol három-négyszáz forintért beszerezhetitek az ebédnek valót. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Négy dolog, amit biztos nem tudtál a Corvinusról

Vasúti sínpár a főépület pincerendszerében? Második világháborús repeszek az arborétumban? Szerencsét hozó Marx? Összegyűjtöttük a legérdekesebb tényeket. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.