A hét hírei: a kancellároktól a felsőoktatási felvételiig

Az egyetemi vezetők aggódnak a kancellári rendszer miatt, augusztusban ingyenes tankönyvekre és iskolakezdési támogatásra pályázhattok, a PDSZ pedig úgy gondolja, tízezer tanár állása lehet veszélyben, ha emelik az óraszámokat. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Fazekas István

Így kaphattok 30 ezer forintos támogatást augusztusban

Kevesebb mint két hónap múlva kezdődik a tanév - az iskolakezdés pedig minden évben több tízezer forintos kiadást jelent a szülőknek. Megnéztük, kik kaphatnak ingyenes tankönyvet, és milyen egyéb támogatásokat igényelhettek. Cikkünket itt olvashatjátok.

Hatalmas botrány lehet a kancellárok miatt

Még ebben a hónapban kiírják a pályázatokat az egyetemek kancellári pozícióira. Ha a kormány meghosszabbított karjaiként működő kancellárok nem teljesítenek jól, egy egyetemi vezető szerint nagyon hamar botrányos működési problémák léphetnek fel a felsőoktatásban. Cikkünk folytatását itt találjátok.

PDSZ: tízezer tanár veszítheti el az állását, ha kettővel emelik az óraszámot

A Pedagógusok Demokratikus Szervezete nyílt levéllel fordul Balogh Zoltán emberierőforrás-miniszterhez, amelyben többek között azt kérik, hogy egységesítsék a köznevelésben dolgozó pedagógusok kötelező óraszámát - mondta az Együtt-PM szövetséggel folytatott keddi megbeszélést követően Mendrey László, a PDSZ elnöke. Cikkünket itt olvashatjátok.

A tíz legnépszerűbb mesterképzés: van, ahol négyszeres a túljelentkezés

Vezetés és szervezés, pénzügy, nemzetközi tanulmányok - a legnépszerűbb mesterképzések listája az idén senkinek nem okozhatott meglepetést, az elmúlt években is ezekre az MSc-szakokra jelentkezett a legtöbb hallgató. Van olyan szak, amelynek az államilag támogatott formáját négyszer többen jelölték meg, mint ahányan tavaly ösztöndíjas helyet szereztek. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Ilyen hallgatói szerződést kell aláírniuk az idén felvételizőknek: 15 kérdés és válasz

Az idén felvételizőknek is alá kell írniuk a hallgatói nyilatkozatot - régi nevén hallgatói szerződést -, ha állami ösztöndíjas helyre kerülnek be. Mennyi ideig kell Magyarországon dolgoznotok, mi történik, ha félbehagyjátok a képzést, és vállalhattok-e külföldi munkát? Itt vannak a legfontosabb kérdések és válaszok.

Erasmus: évről évre többen mennek külföldre tanulni

Az előző tanévben több mint négyezer magyar hallgató utazott külföldi egyetemre vagy gyakorlatra Erasmusszal, és majdnem ugyanennyi külföldi diák érkezett Magyarországra. A beutazók főleg Törökországból és Németországból érkeztek, a magyarok pedig leggyakrabban Németországot, Spanyolországot és Franciaországot választják. Cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.