"Zavarba ejtő" közleményt adott ki a minisztérium Balog kínos elszólásáról?

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) hiteltelennek tartja Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter bocsánatkérését.

  • MTI
A miniszter, az államtitkár és a helyettes államtitkár. Balog nagyot hibázott a HAT szerint
Túry Gergely

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) hiteltelennek tartja Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter bocsánatkérését. A szervezet úgy véli, a köznevelés átszervezése a korszerű pedagógiai módszereket professzionálisan alkalmazó pedagógusokat hozza a legkiszolgáltatottabb helyzetbe.

A miniszternek címzett nyílt levélben a szervezet azt írta: bár elhiszik, hogy Balog Zoltán tiszteli a pedagógusokat, ez az alapállása azonban szöges ellentétben áll a tárca oktatáspolitikai irányító tevékenységével, legalábbis "a jobbítani, fejleszteni, a modern pedagógia igényeinek megfelelni szándékozó magyar pedagógusok esetében".

A HAT szerint a tárca vezetőjének közleménye nem megnyugtató, legfeljebb zavarba ejtő. Mint írták, a köznevelés új dokumentumait a pedagógiai tapasztalattal összevetve nem nevezhető alaptalannak a félelem, hogy a mindennapi pedagógiai munkát érintő tervezett változtatások éppen ellenkező irányba hatnak.

Mintha a köznevelés alapvetőn megváltoztatott szabályozásával néhány évtized elmúltával ismét épp azokat a pedagógusokat szándékoznának "falhoz állítani", akik mindeddig rászolgáltak a gyerekek és szülők megbecsülésére - írták. Kiemelték: jövő szeptembertől nekik kell majd nehéz döntést hozniuk: szakmai meggyőződésük szerint folytassák kiemelkedő színvonalú munkájukat, vállalják ezzel a tanterv üteméhez képest a "lemaradást", ennek minden munkajogi következményével, vagy meggyőződésüket "akasszák szegre" a munkanélküliségtől való félelmükben?

Jelenleg úgy áll, hogy a köznevelés átszervezése a korszerű pedagógiai módszereket professzionálisan alkalmazó pedagógusokat hozza a legkiszolgáltatottabb helyzetbe, épp azokat, akikből pedig minél többre volna szükség a minőségi közoktatás megteremtéséhez - fejtették ki levelükben.

A Gödöllői Hírek internetes kiadása múlt szerdán azt írta: a Szent István Egyetem keddi szoboravató ünnepségén részt vevő miniszter a pedagógus-szakszervezetekkel való tárgyalásra indulván az összegyűltek előtt azt mondta: "rohanok vissza a Parlamentbe, hogy le tudjak ülni a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel, akik sztrájkkészültségben vannak, és alig várják, hogy ne kelljen tanítani".

Balog Zoltán másnap elnézést kért "szerencsétlen mondatáért", hangsúlyozva, hogy nem állt szándékában senkit sem megbántani. "Becsülöm és tisztelem a pedagógusokat, és elismerem munkájukat - ezen a rosszul sikerült mondat semmit sem változtat, bárki bármit is szeretne elhitetni" - írta közleményében.

Pénteken a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében azt írta: bár Balog Zoltán szakminiszter elnézést kért, korábbi szavai lenézést, megvetést sugallnak a pedagógustársadalommal szemben, amely végső elkeseredésében, úgy tűnik, a legkeményebb érdekérvényesítő eszköz, a sztrájk bevetésére kényszerül.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.