2012-es középiskolai rangsor: ezek a legjobb vidéki gimnáziumok

A veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium – ezek a...

  • Eduline
A Lovassy László Gimnázium Veszprémben. A vidéki középiskolák közül a legjobb
Wikipedia

A veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium – ezek a legjobb vidéki középiskolák a Quattrocento Kiadó 2012-es, a magyarországi gimnáziumok, szakközépiskolák és technikumok rangsorát tartalmazó kiadványa alapján.

A lista összeállítói elsősorban „hagyományos” szempontokat – az érettségin és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményeket, a nyelvvizsga- és továbbtanulási arányt, valamint a 2010-es országos kompetenciamérés eredményeit – vették figyelembe. Emellett vizsgálták a kollégiumi lehetőségeket, a speciális fakultációkat, az oktatott idegen nyelvek számát és a nemzetközi kapcsolatokat.

Helyezés

(csak a vidéki középiskolák rangsora)

Középiskola neve

1.

Lovassy László Gimnázium, Veszprém

2.

Révai Miklós Gimnázium, Győr

3.

Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza

4.

Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely

5.

Herman Ottó Gimnázium, Miskolc

6.

Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen

7.

Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Budaörs

8.

Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós

9.

Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged

10.

Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

11.

Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Nagykanizsa

12.

Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

13.

Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok

14.

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen

15.

Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Székesfehérvár

16.

Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, Gödöllő

17.

Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd

18.

Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza

19.

Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

20.

Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár

A sorrend felállításakor a különböző szempontokat más-más mértékben vették figyelembe. A tanulmányi eredmények adták a végeredmény nyolcvan százalékát, az iskolai szolgáltatások – például a tehetséggondozó foglalkozások száma, a termek felszereltsége és az egy diákra jutó könyvtári könyvek száma – tizenkét százalékát, a „kényelmi szolgáltatások”, például a megközelíthetőség, a sportolási lehetőségek és a szabadon használható számítógépek száma nyolc százalékát. A 100 legjobb magyar középiskola című kiadvány teljes, a budapesti középiskolákat is tartalmazó rangsoráról itt olvashattok.

Érettségi a budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziumban

Köznevelés-rangsor: a Révai, a Herman és a Bolyai az élen

A Köznevelés című oktatási szaklap is összeállította 2012-es középiskolai rangsorát - a vidéki gimnáziumok közül a győri Révai Miklós Gimnázium, a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a szombathelyi Bolyai János Gimnázium érte el a legjobb eredményt. A Köznevelés legfrissebb rangsoráról itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.