Az iskoláknak, az iskolafenntartóknak, az igazgatóknak és a tanároknak vissza kellene kapniuk autonómiájukat - Vekerdy Tamás pszichológus szerint ez lenne az egyik legsürgetőbb feladat az oktatásban.
"Egy kedves barátom azt kérdezte, el tudnám-e mondani, hogy szerintem mi lenne ma a legsürgetőbb, legfontosabb a közoktatás számára. Egyelőre ennyi jutott eszembe" – kezdi a Magyar Narancsban megjelent írását Vekerdy Tamás pszichológus, aki évtizedek óta kritizálja a magyar oktatáspolitikát, de most úgy látja, minden eddiginél rosszabb irányba megyünk.
"A fenntartóknak, az iskoláknak, az igazgatóknak és az egyes tanároknak vissza kellene kapniuk autonómiájukat, sőt kiterjesztett autonómiát kellene kapniuk. A szellemi életben egy rendszer csak akkor működőképes – innovatív és kreatív –, ha autonóm. Amikor 1984-ben Portugália és Spanyolország a belépés küszöbén állt, az Európai Parlament – március 14-én – határozatot fogadott el az oktatásról az Európai Unióban. Ez a határozat leszögezi, hogy az iskolaalapítás és a tanítás szabad. Az államnak nincs köze sem a tartalomhoz, sem a módszerekhez. Az egyetlen korlát, hogy ezek nem állhatnak ellentétben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és egyéb nemzetközi dokumentumokkal (gyűlöletre például nem lehet nevelni, „oktatni”)" - írja.
Hozzáteszi: ilyen értelemben az állam soha nem gyakorol szakmai felügyeletet, kontrollt, kizárólag a törvényességnek való megfelelést ellenőrzi. Az állam kötelessége fenntartótól függetlenül minden iskolát egyformán támogatni, továbbá kötelessége világnézetileg semleges iskolákról gondoskodni azon szülők számára, akik gyereküknek ilyet igényelnek.
Ez a baj a magyar oktatással Vekerdy szerint: abnormális gondolat hatja át az iskolákat
"Az egész magyar iskolarendszert áthatja az az abnormális gondolat, hogy a jó tanulóból lesz jól boldoguló ember. Ez abszolút nem igaz" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vekerdy Tamás pszichológus, író.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
