Így kellene átalakítani a magyar oktatást Vekerdy Tamás szerint

Az iskoláknak, az iskolafenntartóknak, az igazgatóknak és a tanároknak vissza kellene kapniuk autonómiájukat - Vekerdy Tamás pszichológus szerint ez lenne az egyik legsürgetőbb feladat az oktatásban.

  • Eduline
Fazekas István

"Egy kedves barátom azt kérdezte, el tudnám-e mondani, hogy szerintem mi lenne ma a legsürgetőbb, legfontosabb a közoktatás számára. Egyelőre ennyi jutott eszembe" – kezdi a Magyar Narancsban megjelent írását Vekerdy Tamás pszichológus, aki évtizedek óta kritizálja a magyar oktatáspolitikát, de most úgy látja, minden eddiginél rosszabb irányba megyünk.

"A fenntartóknak, az iskoláknak, az igazgatóknak és az egyes tanároknak vissza kellene kapniuk autonómiájukat, sőt kiterjesztett autonómiát kellene kapniuk. A szellemi életben egy rendszer csak akkor működőképes – innovatív és kreatív –, ha autonóm. Amikor 1984-ben Portugália és Spanyolország a belépés küszöbén állt, az Európai Parlament – március 14-én – határozatot fogadott el az oktatásról az Európai Unióban. Ez a határozat leszögezi, hogy az iskolaalapítás és a tanítás szabad. Az államnak nincs köze sem a tartalomhoz, sem a módszerekhez. Az egyetlen korlát, hogy ezek nem állhatnak ellentétben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és egyéb nemzetközi dokumentumokkal (gyűlöletre például nem lehet nevelni, „oktatni”)" - írja.

Hozzáteszi: ilyen értelemben az állam soha nem gyakorol szakmai felügyeletet, kontrollt, kizárólag a törvényességnek való megfelelést ellenőrzi. Az állam kötelessége fenntartótól függetlenül minden iskolát egyformán támogatni, továbbá kötelessége világnézetileg semleges iskolákról gondoskodni azon szülők számára, akik gyereküknek ilyet igényelnek.

Ez a baj a magyar oktatással Vekerdy szerint: abnormális gondolat hatja át az iskolákat

"Az egész magyar iskolarendszert áthatja az az abnormális gondolat, hogy a jó tanulóból lesz jól boldoguló ember. Ez abszolút nem igaz" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vekerdy Tamás pszichológus, író.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.