Így kellene átalakítani a magyar oktatást Vekerdy Tamás szerint

Az iskoláknak, az iskolafenntartóknak, az igazgatóknak és a tanároknak vissza kellene kapniuk autonómiájukat - Vekerdy Tamás pszichológus szerint ez lenne az egyik legsürgetőbb feladat az oktatásban.

  • Eduline
Fazekas István

"Egy kedves barátom azt kérdezte, el tudnám-e mondani, hogy szerintem mi lenne ma a legsürgetőbb, legfontosabb a közoktatás számára. Egyelőre ennyi jutott eszembe" – kezdi a Magyar Narancsban megjelent írását Vekerdy Tamás pszichológus, aki évtizedek óta kritizálja a magyar oktatáspolitikát, de most úgy látja, minden eddiginél rosszabb irányba megyünk.

"A fenntartóknak, az iskoláknak, az igazgatóknak és az egyes tanároknak vissza kellene kapniuk autonómiájukat, sőt kiterjesztett autonómiát kellene kapniuk. A szellemi életben egy rendszer csak akkor működőképes – innovatív és kreatív –, ha autonóm. Amikor 1984-ben Portugália és Spanyolország a belépés küszöbén állt, az Európai Parlament – március 14-én – határozatot fogadott el az oktatásról az Európai Unióban. Ez a határozat leszögezi, hogy az iskolaalapítás és a tanítás szabad. Az államnak nincs köze sem a tartalomhoz, sem a módszerekhez. Az egyetlen korlát, hogy ezek nem állhatnak ellentétben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és egyéb nemzetközi dokumentumokkal (gyűlöletre például nem lehet nevelni, „oktatni”)" - írja.

Hozzáteszi: ilyen értelemben az állam soha nem gyakorol szakmai felügyeletet, kontrollt, kizárólag a törvényességnek való megfelelést ellenőrzi. Az állam kötelessége fenntartótól függetlenül minden iskolát egyformán támogatni, továbbá kötelessége világnézetileg semleges iskolákról gondoskodni azon szülők számára, akik gyereküknek ilyet igényelnek.

Ez a baj a magyar oktatással Vekerdy szerint: abnormális gondolat hatja át az iskolákat

"Az egész magyar iskolarendszert áthatja az az abnormális gondolat, hogy a jó tanulóból lesz jól boldoguló ember. Ez abszolút nem igaz" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vekerdy Tamás pszichológus, író.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.