Hoffmann Rózsa eddigi köznevelési államtitkár a jövőben nem számíthat kormányzati munkára, és felmerült, hogy a pedagóguskar vezetésében játszana szerepet, ám a Nemzeti Pedagógus Kar előkészítő bizottságának elnöke azt mondta, Hoffmann nem fog részt venni a vezetésben.
Hoffmann Rózsa nem fog a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) vezetésében részt venni, többek között azért sem, mert nem akarja – mondta a Világgazdaságnak Kőrösiné Merkl Hilda, az NPK előkészítő bizottságának elnöke. A testületet nem is vezetheti olyan, akinek nincs közalkalmazotti, tanári kinevezése és nem állami vagy önkormányzati intézményben dolgozik - tette hozzá.
A lap emlékeztetett arra: Hoffmann Rózsa eddigi köznevelési államtitkár a jövőben nem számíthat kormányzati munkára, és felmerült, hogy a pedagóguskar vezetésében játszana szerepet.
Kőrösiné Merkl Hilda közölte, hogy ő sem fogja vállalni az NPK vezetését. Az előkészítő bizottság elnöke a lapnak elmondta: prekoncepciónak tartja azt a véleményt, hogy nem lesz az NPK független, ennek biztosítására törvényi keretek vannak. Az előkészítő bizottság elnöke közölte, a küldöttek neve (akikre 15 ezren szavaztak a 150 ezer pedagógusból) és adatai már régóta fenn van a honlapjukon, a választási és jogorvoslati bizottság tagjainak neve pedig pénteken lesz nyilvános. Több egyeztetés is volt a szakszervezetekkel, és a kéréseiket beépítették a jogszabályokba - közölte.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
