"Végképp lenyúlja az állam a tankönyvpiacot?"

A kormány szerint a tankönyvellátási rendszer megújításának kiemelt célja volt a minőségi és elérhető árú tankönyvek biztosítása, a rendszer pedig racionális és átlátható. Írásbeli kérdésre válaszolt a minisztérium.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

"Végképp lenyúlja az állam a tankönyvpiacot?" - érkezett az írásbeli kérdés az Emberi Erőforrások Minisztériumához Arató Gergelytől (DK).

Rétvári Bence parlamenti államtitkár pedig Kásler Miklós miniszter nevében azt válaszolta, hogy a hatályos jogszabályok alapján a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek továbbra is legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig forgalmazhatók tankönyvként.

Egy racionális és átlátható tankönyvellátási rendszer jött létre, amelyben, ha szükséges, továbbra is részt vehetnek olyan piaci kiadók, amelyek a miniszteri felhívásokban foglalt feltételeknek megfelelnek - írja írásbeli válaszában az államtitkár.

A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga garantált, és a választásukat már nem a piaci kiadók marketingtevékenységének befolyása határozza meg .

Az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével egyidejűleg a tankönyvkiadásért felelős kiadó gondoskodik arról, hogy legyen minden évfolyam minden tantárgyához megfelelő kínálat a tankönyvjegyzéken - teszi hozzá. 

Rétvári Bence szerint tankönyvellátás megújult rendszerének kiemelt célja volt a minőségi és elérhető árú tankönyvek biztosítása. Ezen felül a magyar állam átvállalja a szülők anyagi terheit, mivel a kilencedik évfolyamig minden tanuló részére, tizedik évfolyamtól pedig a rászorul ó gyermekek részére ingyenesen biztosítja a tanuláshoz szükséges tankönyveket.

Nagyon furcsa részletet találtak a tizenegyedikesek történelemkönyvében

Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.