A kormány szerint a tankönyvellátási rendszer megújításának kiemelt célja volt a minőségi és elérhető árú tankönyvek biztosítása, a rendszer pedig racionális és átlátható. Írásbeli kérdésre válaszolt a minisztérium.
"Végképp lenyúlja az állam a tankönyvpiacot?" - érkezett az írásbeli kérdés az Emberi Erőforrások Minisztériumához Arató Gergelytől (DK).
Rétvári Bence parlamenti államtitkár pedig Kásler Miklós miniszter nevében azt válaszolta, hogy a hatályos jogszabályok alapján a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek továbbra is legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig forgalmazhatók tankönyvként.
Egy racionális és átlátható tankönyvellátási rendszer jött létre, amelyben, ha szükséges, továbbra is részt vehetnek olyan piaci kiadók, amelyek a miniszteri felhívásokban foglalt feltételeknek megfelelnek - írja írásbeli válaszában az államtitkár.
A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga garantált, és a választásukat már nem a piaci kiadók marketingtevékenységének befolyása határozza meg .
Az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével egyidejűleg a tankönyvkiadásért felelős kiadó gondoskodik arról, hogy legyen minden évfolyam minden tantárgyához megfelelő kínálat a tankönyvjegyzéken - teszi hozzá.
Rétvári Bence szerint tankönyvellátás megújult rendszerének kiemelt célja volt a minőségi és elérhető árú tankönyvek biztosítása. Ezen felül a magyar állam átvállalja a szülők anyagi terheit, mivel a kilencedik évfolyamig minden tanuló részére, tizedik évfolyamtól pedig a rászorul ó gyermekek részére ingyenesen biztosítja a tanuláshoz szükséges tankönyveket.
Nagyon furcsa részletet találtak a tizenegyedikesek történelemkönyvében
Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
