Várólistát vezetnek a németországi zeneiskolák, annyi a jelentkező

Egyre népszerűbb a zenetanulás Németországban, számos iskolában már csak a várólistára lehet jelentkezni, és az utóbbi...

  • MTI

Egyre népszerűbb a zenetanulás Németországban, számos iskolában már csak a várólistára lehet jelentkezni, és az utóbbi években jelentősen emelkedett a felnőtt tanulók száma is - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A 82 milliós országban a több mint 1000 állami zeneiskolákban a legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok szerint összesen félmillióan tanulnak, ami 90 ezres növekedés 2005-höz képest. További 80 ezren járnak az ország 260 magán zeneiskolájába. A megnövekedett érdeklődés miatt számos intézményben várólistát vezetnek, és lassan tanárból is kevés lesz, számuk 2005 óta csupán 2 ezerrel emelkedett, 37 ezerre - írta lap.

Christian Höppner, az Európai Zenei Tanács alelnöke szerint a zenetanulás vonzerejét nagyban növelik a példaképek, az érdeklődés megugrása ezért jórészt a televíziókban az utóbbi években elterjedt tehetségkutató műsorokra, énekversenyekre vezethető vissza. A zenélésnek "sokkal jobb a megítélése, mint akár csak tíz éve. Ma már egyszerűen nem ciki énekelni" - mondta Höppner. A műsorokban nem "megcsinált", befuttatott sztárok szerepelnek, hanem hús-vér emberek, akiknek története azt példázza, hogy kitartással, szorgalommal sokat el lehet érni - mondta a szakember.

A szülők motivációi között az is ott van, hogy a zenélés fejleszti a gyerek készségeit, képességeit. Ez a vélekedés részben abból eredeztethető, hogy 1993-ban egy amerikai pszichológus kimutatta Mozart zenéjének intelligencia-fejlesztő hatását. A kísérleti eredmény óriási szenzáció volt, tudományos körökben azonban kétkedéssel fogadták, és későbbi vizsgálatok módosították, pontosították a Mozart-hatásnak elnevezett jelenségről szóló téziseket.

Abban azonban igaza van a szülőknek, hogy a zenélés jótékony hatással van az agyműködésre, összpontosítást és több szerv, illetve testrész, végtag összehangolt munkáját igényli és nagyban fejleszti az agy több területét. Kutatók megfigyelték például azt, hogy hivatásos zenészeknél az agy hallásközpontja a fokozott igénybevétel hatására megnő - írta a Welt am Sonntag.

Németországban a felnőttek körében is egyre népszerűbb a zenetanulás, különösen az idősebb nemzedékeknél. A 60 éven felüliek száma a zeneoktatásban az utóbbi tíz évben megduplázódott, 12500-ra nőtt, ami nem tűnik soknak, de markáns trendet jelez.

Valamennyi tanulót együttvéve a legkedveltebb a zongora, ezen a hangszeren több mint 130 ezren tanulna. A második a gitár 105 ezer diákkal, a harmadik a hegedű 60 ezer tanulóval.

Több térségben az állam is jelentősen támogatja a zeneoktatást, az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Ruhr-vidéken például "Minden gyereknek egy hangszert" elnevezéssel indult program, amelynek keretében az alapfokú iskolák első osztályában a gyerekek 16 különböző európai hangszer és egy további, az európai kultúrkörön kívülről származó hangszer közül választhatnak. Az első évben ingyenesen tanulhatnak a diákok, a második évtől havonta 20-30 euróba kerülnek a zenei különórák, de a rászorulók tandíját elengedik. Jelenleg 60 ezer iskolás vesz részt a programban. Sokan közülük másként talán soha nem vettek volna a kezükbe hangszert - írta a Welt am Sonntag.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.