Várólistát vezetnek a németországi zeneiskolák, annyi a jelentkező

Egyre népszerűbb a zenetanulás Németországban, számos iskolában már csak a várólistára lehet jelentkezni, és az utóbbi...

  • MTI

Egyre népszerűbb a zenetanulás Németországban, számos iskolában már csak a várólistára lehet jelentkezni, és az utóbbi években jelentősen emelkedett a felnőtt tanulók száma is - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A 82 milliós országban a több mint 1000 állami zeneiskolákban a legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok szerint összesen félmillióan tanulnak, ami 90 ezres növekedés 2005-höz képest. További 80 ezren járnak az ország 260 magán zeneiskolájába. A megnövekedett érdeklődés miatt számos intézményben várólistát vezetnek, és lassan tanárból is kevés lesz, számuk 2005 óta csupán 2 ezerrel emelkedett, 37 ezerre - írta lap.

Christian Höppner, az Európai Zenei Tanács alelnöke szerint a zenetanulás vonzerejét nagyban növelik a példaképek, az érdeklődés megugrása ezért jórészt a televíziókban az utóbbi években elterjedt tehetségkutató műsorokra, énekversenyekre vezethető vissza. A zenélésnek "sokkal jobb a megítélése, mint akár csak tíz éve. Ma már egyszerűen nem ciki énekelni" - mondta Höppner. A műsorokban nem "megcsinált", befuttatott sztárok szerepelnek, hanem hús-vér emberek, akiknek története azt példázza, hogy kitartással, szorgalommal sokat el lehet érni - mondta a szakember.

A szülők motivációi között az is ott van, hogy a zenélés fejleszti a gyerek készségeit, képességeit. Ez a vélekedés részben abból eredeztethető, hogy 1993-ban egy amerikai pszichológus kimutatta Mozart zenéjének intelligencia-fejlesztő hatását. A kísérleti eredmény óriási szenzáció volt, tudományos körökben azonban kétkedéssel fogadták, és későbbi vizsgálatok módosították, pontosították a Mozart-hatásnak elnevezett jelenségről szóló téziseket.

Abban azonban igaza van a szülőknek, hogy a zenélés jótékony hatással van az agyműködésre, összpontosítást és több szerv, illetve testrész, végtag összehangolt munkáját igényli és nagyban fejleszti az agy több területét. Kutatók megfigyelték például azt, hogy hivatásos zenészeknél az agy hallásközpontja a fokozott igénybevétel hatására megnő - írta a Welt am Sonntag.

Németországban a felnőttek körében is egyre népszerűbb a zenetanulás, különösen az idősebb nemzedékeknél. A 60 éven felüliek száma a zeneoktatásban az utóbbi tíz évben megduplázódott, 12500-ra nőtt, ami nem tűnik soknak, de markáns trendet jelez.

Valamennyi tanulót együttvéve a legkedveltebb a zongora, ezen a hangszeren több mint 130 ezren tanulna. A második a gitár 105 ezer diákkal, a harmadik a hegedű 60 ezer tanulóval.

Több térségben az állam is jelentősen támogatja a zeneoktatást, az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Ruhr-vidéken például "Minden gyereknek egy hangszert" elnevezéssel indult program, amelynek keretében az alapfokú iskolák első osztályában a gyerekek 16 különböző európai hangszer és egy további, az európai kultúrkörön kívülről származó hangszer közül választhatnak. Az első évben ingyenesen tanulhatnak a diákok, a második évtől havonta 20-30 euróba kerülnek a zenei különórák, de a rászorulók tandíját elengedik. Jelenleg 60 ezer iskolás vesz részt a programban. Sokan közülük másként talán soha nem vettek volna a kezükbe hangszert - írta a Welt am Sonntag.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.