Hirtelen adott a kormány több mint 30 milliárd forintot a Kliknek és a szakiskolák fenntartójának. Bár a Klik úszik az adósságban, úgy tűnik, hogy ezt a pénzt most nem ennek a mérséklésére fordítják.
A kormány elhasználta az idei költségvetésben kalkulált 100 milliárd forintos tartalékát, így múlt héten 60 milliárddal megemelte azt. A pluszforrás több mint a felét oktatásra fordítják, elsősorban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) kap belőle - írja a Napi.hu.
A kormány a 60 milliárdnak a felét a menekültválság kezelésére szánta, a másik felét pedig előre nem látható intézkedésre. Pénteken derült ki, hogy 33,6 milliárd forintot az oktatás területén költenek el – áll a cikkben.
Az összeg nagyobb részét a portál szerint a Klik kapja majd, pontosan 26,6 milliárdot. A kormányhatározatból az nem derül ki, hogy ez pontosan mire megy majd el, csak annyit lehet tudni, hogy személyi kiadásokat fedez belőle az intézményfenntartó, nem pedig az adósságát csökkenti.
Mint ismert, a Klik megalakulása óta küzd költségvetési problémákkal, a teljes adósságállománya milliárdokban mérhető. Az intézményfenntartót már tavaly is ki kellett segíteni, akkor a kormány közel 20 milliárdot adott pluszban.
A 33,6 milliárd forint fennmaradó részéből a szakiskolák részesednek. A most felálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a szakképzési centrumok is kapnak a pluszforrásból.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
