Váratlanul milliárdokat adott oktatásra a kormány: kinek volt a legnagyobb szüksége rá?

Hirtelen adott a kormány több mint 30 milliárd forintot a Kliknek és a szakiskolák fenntartójának. Bár a Klik úszik az adósságban, úgy tűnik, hogy ezt a pénzt most nem ennek a mérséklésére fordítják.

  • Eduline
túry

A kormány elhasználta az idei költségvetésben kalkulált 100 milliárd forintos tartalékát, így múlt héten 60 milliárddal megemelte azt. A pluszforrás több mint a felét oktatásra fordítják, elsősorban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) kap belőle - írja a Napi.hu.

A kormány a 60 milliárdnak a felét a menekültválság kezelésére szánta, a másik felét pedig előre nem látható intézkedésre. Pénteken derült ki, hogy 33,6 milliárd forintot az oktatás területén költenek el – áll a cikkben.

Az összeg nagyobb részét a portál szerint a Klik kapja majd, pontosan 26,6 milliárdot. A kormányhatározatból az nem derül ki, hogy ez pontosan mire megy majd el, csak annyit lehet tudni, hogy személyi kiadásokat fedez belőle az intézményfenntartó, nem pedig az adósságát csökkenti.

Mint ismert, a Klik megalakulása óta küzd költségvetési problémákkal, a teljes adósságállománya milliárdokban mérhető. Az intézményfenntartót már tavaly is ki kellett segíteni, akkor a kormány közel 20 milliárdot adott pluszban.

A 33,6 milliárd forint fennmaradó részéből a szakiskolák részesednek. A most felálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a szakképzési centrumok is kapnak a pluszforrásból.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.