Váratlanul milliárdokat adott oktatásra a kormány: kinek volt a legnagyobb szüksége rá?

Hirtelen adott a kormány több mint 30 milliárd forintot a Kliknek és a szakiskolák fenntartójának. Bár a Klik úszik az adósságban, úgy tűnik, hogy ezt a pénzt most nem ennek a mérséklésére fordítják.

  • Eduline
túry

A kormány elhasználta az idei költségvetésben kalkulált 100 milliárd forintos tartalékát, így múlt héten 60 milliárddal megemelte azt. A pluszforrás több mint a felét oktatásra fordítják, elsősorban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) kap belőle - írja a Napi.hu.

A kormány a 60 milliárdnak a felét a menekültválság kezelésére szánta, a másik felét pedig előre nem látható intézkedésre. Pénteken derült ki, hogy 33,6 milliárd forintot az oktatás területén költenek el – áll a cikkben.

Az összeg nagyobb részét a portál szerint a Klik kapja majd, pontosan 26,6 milliárdot. A kormányhatározatból az nem derül ki, hogy ez pontosan mire megy majd el, csak annyit lehet tudni, hogy személyi kiadásokat fedez belőle az intézményfenntartó, nem pedig az adósságát csökkenti.

Mint ismert, a Klik megalakulása óta küzd költségvetési problémákkal, a teljes adósságállománya milliárdokban mérhető. Az intézményfenntartót már tavaly is ki kellett segíteni, akkor a kormány közel 20 milliárdot adott pluszban.

A 33,6 milliárd forint fennmaradó részéből a szakiskolák részesednek. A most felálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a szakképzési centrumok is kapnak a pluszforrásból.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.