Átalakítja a kormány a közoktatást: jönnek az iskolaközpontok, amik körül azonban egyelőre nagy a titkolózás, még az érintettek sem tudnak részleteket.
„Csak hallomásból tudunk róla, hogy iskolaközpont leszünk” – mondja az egyik járási központban lévő iskola igazgatója arról a nagyszabású kormányzati elképzelésről, amely szerint az úgynevezett szórvány-, illetve alacsony gyerekszámú településekről, falvakból egy-egy helyi központba viszik a felsősöket tanulni pár éven belül.
A határidő 2018, az imént is idézett igazgató hivatalosan még semmiféle információt nem kapott az egészről – írta a vs.hu.
Egy másik igazgató azt mondta, „volt valami tájékoztatás, de messze nem biztos, hogy iskolaközponttá válunk. A tervek szerint a központok három lépcsőben jönnének létre. De hogy tényleg bekerülünk, vagy sem, azt tankerületi szinten tudják csak, és titkosan kezelik.” Szerinte az iskolájuk csak akkor lesz alkalmas központnak, ha előtte fejlesztik az infrastruktúráját.
Arról egyelőre csak találgatni lehet, pontosan hány évfolyamot érint majd az országos átalakítás.
Nem tudni azt sem, hol lesznek ezek a gyűjtőiskolák. A lapnak nyilatkozó iskolaigazgatók azt mondták, úgy értesültek a változásról, hogy a megyei tanévnyitókon láttak egy térképet, rajta sok pöttyel és azzal a felirattal, hogy majd ezek lesznek az iskolaközpontok
Beszéltek több olyan iskola vezetőjével is, amelyben megszűnhet a felső tagozat. Ők még kevesebbet tudnak, mint a vélhetően központtá váló intézmények vezetői. „Semmiféle határidőt nem tudunk. Csak annyit, hogy folyamatban van” – mondta egy igazgató, aki úgy tudja, ha nem lesz elég gyerek, megszűnik a felső tagozat. „Nagyon a határon vannak az osztálylétszámok, próbálunk mindent megtenni, hogy megmaradjunk: reklámozunk, még többet dolgozunk.”
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
