Változik a közoktatás, de nagy a titkolózás körülötte

Átalakítja a kormány a közoktatást: jönnek az iskolaközpontok, amik körül azonban egyelőre nagy a titkolózás, még az érintettek sem tudnak részleteket.

  • Eduline
Fülöp Máté

„Csak hallomásból tudunk róla, hogy iskolaközpont leszünk” – mondja az egyik járási központban lévő iskola igazgatója arról a nagyszabású kormányzati elképzelésről, amely szerint az úgynevezett szórvány-, illetve alacsony gyerekszámú településekről, falvakból egy-egy helyi központba viszik a felsősöket tanulni pár éven belül.

A határidő 2018, az imént is idézett igazgató hivatalosan még semmiféle információt nem kapott az egészről – írta a vs.hu.

Egy másik igazgató azt mondta, „volt valami tájékoztatás, de messze nem biztos, hogy iskolaközponttá válunk. A tervek szerint a központok három lépcsőben jönnének létre. De hogy tényleg bekerülünk, vagy sem, azt tankerületi szinten tudják csak, és titkosan kezelik.” Szerinte az iskolájuk csak akkor lesz alkalmas központnak, ha előtte fejlesztik az infrastruktúráját.

Arról egyelőre csak találgatni lehet, pontosan hány évfolyamot érint majd az országos átalakítás.

Nem tudni azt sem, hol lesznek ezek a gyűjtőiskolák. A lapnak nyilatkozó iskolaigazgatók azt mondták, úgy értesültek a változásról, hogy a megyei tanévnyitókon láttak egy térképet, rajta sok pöttyel és azzal a felirattal, hogy majd ezek lesznek az iskolaközpontok

Beszéltek több olyan iskola vezetőjével is, amelyben megszűnhet a felső tagozat. Ők még kevesebbet tudnak, mint a vélhetően központtá váló intézmények vezetői. „Semmiféle határidőt nem tudunk. Csak annyit, hogy folyamatban van” – mondta egy igazgató, aki úgy tudja, ha nem lesz elég gyerek, megszűnik a felső tagozat. „Nagyon a határon vannak az osztálylétszámok, próbálunk mindent megtenni, hogy megmaradjunk: reklámozunk, még többet dolgozunk.”

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.