Újabb áldozatai vannak a szigorú oktatási rendszernek Ázsiában?

A rá gyakorolt túlzott nyomás miatt ölette meg apját és testvérét egy kiskorú Kínában - számolt be a bizarr esetről a...

  • MTI

A rá gyakorolt túlzott nyomás miatt ölette meg apját és testvérét egy kiskorú Kínában - számolt be a bizarr esetről a Hszinhua hírügynökség. A közép-kínai Honan tartománybeli középiskolás 49 éves apját és 20 éves nővérét vasárnap hajnalban találták holtan a hatóságok, miután a szomszédok otthonuk környékén szokatlan mozgásra és hangokra lettek figyelmesek, s ezért betörés gyanújával hívták ki őket.

A biztonsági kamerák felvételein egyértelműen kivehető két, a gyilkosság helyszínére érkező férfi alakja, házba érkezésüket és távozásukat is rögzítették a felvételek. Őket - számol be a részletekről a Hszinhua hírügynökség - a ház tulajdonosának fia bérelte fel az interneten, s egyelőre meg nem nevezett összeget fizetett nekik, hogy apját és nővérét megöljék. A rendőröknek elfogása után a középiskolás fiú úgy fogalmazott: tettét a családtagok nyomása motiválta, azok ugyanis túl sokat nyaggatták, hogy tanuljon, apja parancsára például a nővérének rendszeresen el kellett kísérnie őt az iskolába.

Az elmúlt hetekben ez már a harmadik, középiskolásokat érintő, tanulással kapcsolatos, rendőrségi beavatkozással végződő ügy. Május elején egy nankingi fiatal ugrott le egy toronyház tetejéről, mert nem volt képes elvégezni házi feladatát, egy másik tanuló pedig hasonló okokból felakasztotta magát.

A statisztikák szerint a rendkívül kompetitív kínai oktatási rendszerben tanuló fiatalok naponta átlagosan több mint nyolc és fél órát töltenek az iskolában, ezen túl több órát különóráikon, valamint házi feladataik elvégzésével. A tanulókra nehezedő teher enyhítésének kérdése az utóbbi években többször is társadalmi párbeszéd témájává vált. Helyi szinten több iskola csökkentette a terhelést, országos reformra viszont nem került sor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.