Így változnak a tesiórák szeptembertől: ezeken az évfolyamokon kötelező a relaxáció

A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül, illetve készült...

  • MTI
Fazekas István

A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül, illetve készült hozzá - erősítette meg a köznevelési államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva azt írták: az iskola dönthet úgy, hogy a relaxációhoz kapcsolódó ismereteket nemcsak a testnevelésórán, hanem a szabad időkeret terhére, akár önálló tanóra keretében is oktathatja. Erre vonatkozott egy kaposvári rendezvényen Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár újságírói kérdésre adott válasza - jelezték. Milyen választható tantárgyak lesznek szeptembertől? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Kitértek arra is: a Nemzeti alaptanterv egyik fontos fejlesztési területe a testi és lelki egészségre nevelés, amely a kormányzat által támogatott teljes körű egészségfejlesztő programoknak is részét képezi. E célokhoz kapcsolódóan a testnevelés és sport műveltségterület tartalmában jelent meg a relaxáció fogalma mint az egészségmegőrzés és a prevenció egyik tanulható és tanítható eszköze.

Kifejtették: 2013-tól az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervekben ennek alapján megjelennek a relaxáció különböző (például mozgásos, légző) gyakorlatai, a belső figyelem, az önkontroll, a testtudat kialakítása, a fizikai aktivitás támogatása, valamint az érzelmi-akarati tulajdonságok fejlesztése érdekében. Általános cél a feszültségoldás, a stressz kezelés és az agresszió megelőzése - rögzítette az államtitkárság.

Hozzátették: a relaxációs alapgyakorlatoknak nevezhető feszültségoldó, lazító, mozgásos tevékenységek eddig is részei voltak a mindennapi pedagógiai munkának (a kötelező tantárgyaknál, például magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális kultúra) és további választható tantárgyaknál, valamint tanórán kívüli foglalkozások területén (például drámapedagógiai és sportfoglalkozások).

A kerettantervek bevezetésével párhuzamosan számos pedagógus-továbbképzési program szolgálhatja a további ismeretek és gyakorlatok megszerzését. A köznevelésért felelős államtitkár egy kaposvári rendezvényen kérdésekre válaszolva és sajtóhírekre reagálva szerdán elmondta, nem valósak a relaxáció, meditáció tárgyak bevezetéséről szóló hírek. Ezek oktatását az iskolák a lovagláshoz vagy az úszáshoz hasonlóan heti két órában szabadon választhatják a kötelező órákon kívül, felmenő rendszerben, a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv értelmében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.