A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül, illetve készült...
A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül, illetve készült hozzá - erősítette meg a köznevelési államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva azt írták: az iskola dönthet úgy, hogy a relaxációhoz kapcsolódó ismereteket nemcsak a testnevelésórán, hanem a szabad időkeret terhére, akár önálló tanóra keretében is oktathatja. Erre vonatkozott egy kaposvári rendezvényen Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár újságírói kérdésre adott válasza - jelezték. Milyen választható tantárgyak lesznek szeptembertől? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kitértek arra is: a Nemzeti alaptanterv egyik fontos fejlesztési területe a testi és lelki egészségre nevelés, amely a kormányzat által támogatott teljes körű egészségfejlesztő programoknak is részét képezi. E célokhoz kapcsolódóan a testnevelés és sport műveltségterület tartalmában jelent meg a relaxáció fogalma mint az egészségmegőrzés és a prevenció egyik tanulható és tanítható eszköze.
Kifejtették: 2013-tól az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervekben ennek alapján megjelennek a relaxáció különböző (például mozgásos, légző) gyakorlatai, a belső figyelem, az önkontroll, a testtudat kialakítása, a fizikai aktivitás támogatása, valamint az érzelmi-akarati tulajdonságok fejlesztése érdekében. Általános cél a feszültségoldás, a stressz kezelés és az agresszió megelőzése - rögzítette az államtitkárság.
Hozzátették: a relaxációs alapgyakorlatoknak nevezhető feszültségoldó, lazító, mozgásos tevékenységek eddig is részei voltak a mindennapi pedagógiai munkának (a kötelező tantárgyaknál, például magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális kultúra) és további választható tantárgyaknál, valamint tanórán kívüli foglalkozások területén (például drámapedagógiai és sportfoglalkozások).
A kerettantervek bevezetésével párhuzamosan számos pedagógus-továbbképzési program szolgálhatja a további ismeretek és gyakorlatok megszerzését. A köznevelésért felelős államtitkár egy kaposvári rendezvényen kérdésekre válaszolva és sajtóhírekre reagálva szerdán elmondta, nem valósak a relaxáció, meditáció tárgyak bevezetéséről szóló hírek. Ezek oktatását az iskolák a lovagláshoz vagy az úszáshoz hasonlóan heti két órában szabadon választhatják a kötelező órákon kívül, felmenő rendszerben, a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv értelmében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
