A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül, illetve készült...
A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül, illetve készült hozzá - erősítette meg a köznevelési államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva azt írták: az iskola dönthet úgy, hogy a relaxációhoz kapcsolódó ismereteket nemcsak a testnevelésórán, hanem a szabad időkeret terhére, akár önálló tanóra keretében is oktathatja. Erre vonatkozott egy kaposvári rendezvényen Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár újságírói kérdésre adott válasza - jelezték. Milyen választható tantárgyak lesznek szeptembertől? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kitértek arra is: a Nemzeti alaptanterv egyik fontos fejlesztési területe a testi és lelki egészségre nevelés, amely a kormányzat által támogatott teljes körű egészségfejlesztő programoknak is részét képezi. E célokhoz kapcsolódóan a testnevelés és sport műveltségterület tartalmában jelent meg a relaxáció fogalma mint az egészségmegőrzés és a prevenció egyik tanulható és tanítható eszköze.
Kifejtették: 2013-tól az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervekben ennek alapján megjelennek a relaxáció különböző (például mozgásos, légző) gyakorlatai, a belső figyelem, az önkontroll, a testtudat kialakítása, a fizikai aktivitás támogatása, valamint az érzelmi-akarati tulajdonságok fejlesztése érdekében. Általános cél a feszültségoldás, a stressz kezelés és az agresszió megelőzése - rögzítette az államtitkárság.
Hozzátették: a relaxációs alapgyakorlatoknak nevezhető feszültségoldó, lazító, mozgásos tevékenységek eddig is részei voltak a mindennapi pedagógiai munkának (a kötelező tantárgyaknál, például magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális kultúra) és további választható tantárgyaknál, valamint tanórán kívüli foglalkozások területén (például drámapedagógiai és sportfoglalkozások).
A kerettantervek bevezetésével párhuzamosan számos pedagógus-továbbképzési program szolgálhatja a további ismeretek és gyakorlatok megszerzését. A köznevelésért felelős államtitkár egy kaposvári rendezvényen kérdésekre válaszolva és sajtóhírekre reagálva szerdán elmondta, nem valósak a relaxáció, meditáció tárgyak bevezetéséről szóló hírek. Ezek oktatását az iskolák a lovagláshoz vagy az úszáshoz hasonlóan heti két órában szabadon választhatják a kötelező órákon kívül, felmenő rendszerben, a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv értelmében.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
