A természeti csapás és konfliktus sújtotta országokban az 5 és 17 év közötti gyerekek harmada nem tud az iskolai oktatásban részt venni - derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szerdán közzétett jelentéséből.
Az UNICEF szerint világszerte mintegy 104 millió gyerek érintett, a legrosszabb a helyzet Nigerben, a Közép-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban és Eritreában. A listán szereplő országok közül az első tíz Afrikában található.
Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója elmondta: a válság- és konfliktus sújtotta országokban élő gyerekek, illetve fiatalok duplán vannak büntetve azáltal, hogy iskoláikat lerombolják, katonák szállják meg, vagy fegyveresek támadásainak célpontjaivá válnak. Rávilágított, hogy az elveszített tanulóéveket csak ritkán tudják bepótolni. "Hosszú távon ők, és országaik, amelyekben élnek, önmagát ismétlő szegénységi körforgásnak vannak kitéve" - hangsúlyozta Fore.
A dokumentummal az UNICEF az oktatás hiányosságaira akarja felhívni a figyelmet a háború és katasztrófák sújtotta országokban az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka alkalmából. A világszervezet gyermekalapja szerint a nemzetközi humanitárius segélyek alig négy százaléka van előirányozva oktatási célokra.
Így kezdődik a tanév a romok között
Több mint félmillió gyerek folytatja tanulmányait a szíriai kormányerők és orosz szövetségeseik által lassan két éve visszafoglalt Aleppó városban és környékén - közölte csütörtökön Husszein Diáb, az azonos nevű észak-szíriai tartomány kormányzója. Diáb közölte: 1350 iskola nyitja meg kapuit a diákok előtt a tartományi székhelyen és a környező területeken.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
