Súlyos a helyzet: több mint százmillió gyerek marad oktatás nélkül

A természeti csapás és konfliktus sújtotta országokban az 5 és 17 év közötti gyerekek harmada nem tud az iskolai oktatásban részt venni - derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szerdán közzétett jelentéséből.

  • MTI
MTI/EPA/JM Lopez

Az UNICEF szerint világszerte mintegy 104 millió gyerek érintett, a legrosszabb a helyzet Nigerben, a Közép-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban és Eritreában. A listán szereplő országok közül az első tíz Afrikában található.

Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója elmondta: a válság- és konfliktus sújtotta országokban élő gyerekek, illetve fiatalok duplán vannak büntetve azáltal, hogy iskoláikat lerombolják, katonák szállják meg, vagy fegyveresek támadásainak célpontjaivá válnak. Rávilágított, hogy az elveszített tanulóéveket csak ritkán tudják bepótolni. "Hosszú távon ők, és országaik, amelyekben élnek, önmagát ismétlő szegénységi körforgásnak vannak kitéve" - hangsúlyozta Fore.

A dokumentummal az UNICEF az oktatás hiányosságaira akarja felhívni a figyelmet a háború és katasztrófák sújtotta országokban az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka alkalmából. A világszervezet gyermekalapja szerint a nemzetközi humanitárius segélyek alig négy százaléka van előirányozva oktatási célokra.

Így kezdődik a tanév a romok között

Több mint félmillió gyerek folytatja tanulmányait a szíriai kormányerők és orosz szövetségeseik által lassan két éve visszafoglalt Aleppó városban és környékén - közölte csütörtökön Husszein Diáb, az azonos nevű észak-szíriai tartomány kormányzója. Diáb közölte: 1350 iskola nyitja meg kapuit a diákok előtt a tartományi székhelyen és a környező területeken.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.