Tüntetnek a félévkor bezárásra kényszerülő szegedi iskolákért

Tüntetést szerveznek annak a két szegedi középiskolának a diákjai, akik alig egy héttel a bezárás előtt értesültek a döntésről. Egy részüknek még mindig bizonytalan, hogy hol folytatják a tanulmányaikat.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Fülöp Máté

A kormányhivatal szerdai közlése szerint félévkor szűnhet meg a szegedi Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány fenntartásában működő két gimnázium, az állami támogatásukat ugyanis tavaly októberben felfüggesztették. A Rogers Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában és a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában több mint ezeregyszáz diák tanul, mintegy kétharmaduk felnőttképzésen vesz részt, a tanköteles korúak száma pedig száz.

A nol.hu értesülései szerint a Rogers Gimnázium négy nappali tagozatos gimnáziumi osztályának diákjait átvenné az Eötvös József Gimnázium, az egyik osztályt azonban megfeleznék, és az érettségi előtt álló osztály tanárainak kivételével nem vennék át a dolgozókat. A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola ennél is bizonytalanabb helyzetben van, ezért a diákok január 19., hétfő délután 17 órára szerveznek politikától mentes tüntetést a szegedi Széchenyi térre, "Ha az iskola nem működik, semmi nem működik!" címmel. A demonstrációról bővebb információt az esemény Facebbok-oldalán olvashattok.

A lap beszámolója szerint a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola finanszírozását azért függesztették fel, mert a Magyar Államkincstár egy ellenőrzés során "fantomdiákokat" talált, a gyors intézkedés jogi alapját pedig nemrég teremtette meg a kormány. A lap szerint ez a változás azzal a fenyegetéssel jár, hogy egy alapítványi iskola működését hamarabb ellehetetleníthetik a támogatás megvonásával, mint hogy minden kétséget kizáróan kivizsgálnák a szabálytalanságot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.