Túlterheltek a tanárok, a túlórát pedig nem fizetik ki nekik

A tanárok 80 százalékának van több órája ebben a tanévben, mint az életpályamodell bevezetése előtt volt. A rendszer miatt túlterheltek a tanárok, a mesterpedagógusok helyettesítése miatt pedig még túlórapénzt sem kapnak.

  • Eduline
pixabay.com

Míg az életpályamodell bevezetése előtt a kötelező óraszám fixen heti 22 volt, a mostani tanévben a tanárok több mint nyolcvan százalékának ennél több órát kell megtartania.

Azok, akik a minősítések révén eljutnak a mesterpedagógusi fokozatig, többszörösen is jól járnak, hiszen nemcsak a fizetésük lesz jelentősen magasabb az alsóbb életpályaszinteken lévő kollégákénál, de a szakértői feladataik ellátásáért munkaidő-kedvezmény is jár nekik. A tanfelügyeleti ellenőrzésben, minősítő vizsgán, minősítési eljárásban vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában szakértőként részt vevő tanároknak nem lehet heti 18-nál több órájuk (óvodapedagógusok esetén 25-nél), s emellett heti egy napra mentesíteni kell őket a munkahelyen történő munkavégzés alól is. A heti egy „szakértői nap” akkor is megilleti a mestertanárt, ha aznapra esetleg nem kapott szakértői megbízást.

Ez pedig a pedagógus I. és pedagógus II. kategóriában lévő kollégákra ró többletterheket, hiszen a mestertanárok munkáját az iskolákban nekik kell elvégezni, amíg ők távol vannak. Ezért pedig a helyettesítő tanároknak nem jár túlórapénz. Az ország vezető iskolájának számító budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a 110 fős tantestületből várhatóan több mint 40-en lépnek januártól mester- vagy kutatószintre, vagyis a tanárok igen jelentős részét érinti majd a munkaidő-kedvezmény - írta a Magyar Nemzet.

Paradox módon minél több a kiemelkedő szakmai képességű tanár, annál nehezebb összeállítani az órarendeket. A kedvezményt pedig egyre többeknek kell biztosítani: januárban több mint ötezren léptek mesterpedagógusi kategóriába, jövőre pedig az előzetes becslések szerint további háromezren fognak.

A szakértői feladatok alól ráadásul senki sem bújhat ki, mert aki nem végzi el az Oktatási Hivatal által neki kirendelt munkát, azt visszaminősítik alacsonyabb bérfokozatba. A Pedagógusok Szakszervezete év elején készített már felmérést a munkaterhekről: a tanárok közel 90 százaléka állította, hogy több időt tölt munkával, mint az életpályamodell bevezetése előtt.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.