Túlterheltek a tanárok, a túlórát pedig nem fizetik ki nekik

A tanárok 80 százalékának van több órája ebben a tanévben, mint az életpályamodell bevezetése előtt volt. A rendszer miatt túlterheltek a tanárok, a mesterpedagógusok helyettesítése miatt pedig még túlórapénzt sem kapnak.

  • Eduline
pixabay.com

Míg az életpályamodell bevezetése előtt a kötelező óraszám fixen heti 22 volt, a mostani tanévben a tanárok több mint nyolcvan százalékának ennél több órát kell megtartania.

Azok, akik a minősítések révén eljutnak a mesterpedagógusi fokozatig, többszörösen is jól járnak, hiszen nemcsak a fizetésük lesz jelentősen magasabb az alsóbb életpályaszinteken lévő kollégákénál, de a szakértői feladataik ellátásáért munkaidő-kedvezmény is jár nekik. A tanfelügyeleti ellenőrzésben, minősítő vizsgán, minősítési eljárásban vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában szakértőként részt vevő tanároknak nem lehet heti 18-nál több órájuk (óvodapedagógusok esetén 25-nél), s emellett heti egy napra mentesíteni kell őket a munkahelyen történő munkavégzés alól is. A heti egy „szakértői nap” akkor is megilleti a mestertanárt, ha aznapra esetleg nem kapott szakértői megbízást.

Ez pedig a pedagógus I. és pedagógus II. kategóriában lévő kollégákra ró többletterheket, hiszen a mestertanárok munkáját az iskolákban nekik kell elvégezni, amíg ők távol vannak. Ezért pedig a helyettesítő tanároknak nem jár túlórapénz. Az ország vezető iskolájának számító budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a 110 fős tantestületből várhatóan több mint 40-en lépnek januártól mester- vagy kutatószintre, vagyis a tanárok igen jelentős részét érinti majd a munkaidő-kedvezmény - írta a Magyar Nemzet.

Paradox módon minél több a kiemelkedő szakmai képességű tanár, annál nehezebb összeállítani az órarendeket. A kedvezményt pedig egyre többeknek kell biztosítani: januárban több mint ötezren léptek mesterpedagógusi kategóriába, jövőre pedig az előzetes becslések szerint további háromezren fognak.

A szakértői feladatok alól ráadásul senki sem bújhat ki, mert aki nem végzi el az Oktatási Hivatal által neki kirendelt munkát, azt visszaminősítik alacsonyabb bérfokozatba. A Pedagógusok Szakszervezete év elején készített már felmérést a munkaterhekről: a tanárok közel 90 százaléka állította, hogy több időt tölt munkával, mint az életpályamodell bevezetése előtt.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.