Túlterheltek a tanárok, a túlórát pedig nem fizetik ki nekik

A tanárok 80 százalékának van több órája ebben a tanévben, mint az életpályamodell bevezetése előtt volt. A rendszer miatt túlterheltek a tanárok, a mesterpedagógusok helyettesítése miatt pedig még túlórapénzt sem kapnak.

  • Eduline
pixabay.com

Míg az életpályamodell bevezetése előtt a kötelező óraszám fixen heti 22 volt, a mostani tanévben a tanárok több mint nyolcvan százalékának ennél több órát kell megtartania.

Azok, akik a minősítések révén eljutnak a mesterpedagógusi fokozatig, többszörösen is jól járnak, hiszen nemcsak a fizetésük lesz jelentősen magasabb az alsóbb életpályaszinteken lévő kollégákénál, de a szakértői feladataik ellátásáért munkaidő-kedvezmény is jár nekik. A tanfelügyeleti ellenőrzésben, minősítő vizsgán, minősítési eljárásban vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában szakértőként részt vevő tanároknak nem lehet heti 18-nál több órájuk (óvodapedagógusok esetén 25-nél), s emellett heti egy napra mentesíteni kell őket a munkahelyen történő munkavégzés alól is. A heti egy „szakértői nap” akkor is megilleti a mestertanárt, ha aznapra esetleg nem kapott szakértői megbízást.

További hasznos infók

PDSZ: Nincs ma Magyarországon elégedett tanár, csak Czunyiné az az íróasztala mögül

Rossz hír a tanároknak: csak teljes portfólióért jár fizetésemelés

Megalakult a PÖCS, már egymást figyelik a tanárok

Jutalmat és más bérszámítást akarnak a tanárok

Ez pedig a pedagógus I. és pedagógus II. kategóriában lévő kollégákra ró többletterheket, hiszen a mestertanárok munkáját az iskolákban nekik kell elvégezni, amíg ők távol vannak. Ezért pedig a helyettesítő tanároknak nem jár túlórapénz. Az ország vezető iskolájának számító budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a 110 fős tantestületből várhatóan több mint 40-en lépnek januártól mester- vagy kutatószintre, vagyis a tanárok igen jelentős részét érinti majd a munkaidő-kedvezmény - írta a Magyar Nemzet.

Paradox módon minél több a kiemelkedő szakmai képességű tanár, annál nehezebb összeállítani az órarendeket. A kedvezményt pedig egyre többeknek kell biztosítani: januárban több mint ötezren léptek mesterpedagógusi kategóriába, jövőre pedig az előzetes becslések szerint további háromezren fognak.

A szakértői feladatok alól ráadásul senki sem bújhat ki, mert aki nem végzi el az Oktatási Hivatal által neki kirendelt munkát, azt visszaminősítik alacsonyabb bérfokozatba. A Pedagógusok Szakszervezete év elején készített már felmérést a munkaterhekről: a tanárok közel 90 százaléka állította, hogy több időt tölt munkával, mint az életpályamodell bevezetése előtt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.