Túlterheltek a tanárok, a túlórát pedig nem fizetik ki nekik

A tanárok 80 százalékának van több órája ebben a tanévben, mint az életpályamodell bevezetése előtt volt. A rendszer miatt túlterheltek a tanárok, a mesterpedagógusok helyettesítése miatt pedig még túlórapénzt sem kapnak.

  • Eduline
pixabay.com

Míg az életpályamodell bevezetése előtt a kötelező óraszám fixen heti 22 volt, a mostani tanévben a tanárok több mint nyolcvan százalékának ennél több órát kell megtartania.

Azok, akik a minősítések révén eljutnak a mesterpedagógusi fokozatig, többszörösen is jól járnak, hiszen nemcsak a fizetésük lesz jelentősen magasabb az alsóbb életpályaszinteken lévő kollégákénál, de a szakértői feladataik ellátásáért munkaidő-kedvezmény is jár nekik. A tanfelügyeleti ellenőrzésben, minősítő vizsgán, minősítési eljárásban vagy szaktanácsadói feladatok ellátásában szakértőként részt vevő tanároknak nem lehet heti 18-nál több órájuk (óvodapedagógusok esetén 25-nél), s emellett heti egy napra mentesíteni kell őket a munkahelyen történő munkavégzés alól is. A heti egy „szakértői nap” akkor is megilleti a mestertanárt, ha aznapra esetleg nem kapott szakértői megbízást.

További hasznos infók

PDSZ: Nincs ma Magyarországon elégedett tanár, csak Czunyiné az az íróasztala mögül

Rossz hír a tanároknak: csak teljes portfólióért jár fizetésemelés

Megalakult a PÖCS, már egymást figyelik a tanárok

Jutalmat és más bérszámítást akarnak a tanárok

Ez pedig a pedagógus I. és pedagógus II. kategóriában lévő kollégákra ró többletterheket, hiszen a mestertanárok munkáját az iskolákban nekik kell elvégezni, amíg ők távol vannak. Ezért pedig a helyettesítő tanároknak nem jár túlórapénz. Az ország vezető iskolájának számító budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a 110 fős tantestületből várhatóan több mint 40-en lépnek januártól mester- vagy kutatószintre, vagyis a tanárok igen jelentős részét érinti majd a munkaidő-kedvezmény - írta a Magyar Nemzet.

Paradox módon minél több a kiemelkedő szakmai képességű tanár, annál nehezebb összeállítani az órarendeket. A kedvezményt pedig egyre többeknek kell biztosítani: januárban több mint ötezren léptek mesterpedagógusi kategóriába, jövőre pedig az előzetes becslések szerint további háromezren fognak.

A szakértői feladatok alól ráadásul senki sem bújhat ki, mert aki nem végzi el az Oktatási Hivatal által neki kirendelt munkát, azt visszaminősítik alacsonyabb bérfokozatba. A Pedagógusok Szakszervezete év elején készített már felmérést a munkaterhekről: a tanárok közel 90 százaléka állította, hogy több időt tölt munkával, mint az életpályamodell bevezetése előtt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.