Bár a pedagógusok sztrájkbizottsága hosszú ideje tárgyal a kormánnyal az oktató és nevelő munkát segítő nem pedagógus végzettségű iskolai alkalmazottak béremeléséről - erre hajlik a kormány is -, de nem született végleges megállapodás. A kerekasztalt követően a kormány mégis bedobott egy béremelési tervet, amiről nem állapodtak meg a sztrájkolókkal.
A Köznevelési kerekasztal keddi ülését követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon - közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár.
Sipos Imre az MTI kérdésére azt mondta, hogy ezek a dolgozók július 15-i és december 15-i dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy azt is javasolják, hogy ez a kör 2017. január 1-jével 10 százalékos béremelést kapjon. Ebből 7 százalék általános emelés lenne mindenki számára, a fennmaradó 3 százalékról pedig az intézményvezetők döntenének.
Ez ugyanaz a terv, amit a kormány megpróbált átnyomni a pedagógusok sztrájkbizottságán is, ám azok nem fogadták el. A sztrájkolók korábban jelezték, hogy az oktató és nevelő munkát segítő nem pedagógus iskolai dolgozók bére 2008 óta nem változott. A kormány saját elképzelését csak a kerekasztal támogatta.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak elmondta, hogy a sztrájkbizottság 100 ezer forintos bérkiegészítést kért a 2016-os évre, a 10 százalékos emelés bevezetésében ők is azt tartják fontosnak, hogy 3 százalékról az igazgató dönthessen.
Azért nem fogadták el a javaslatot, mert a kormány kizárólag a KLIK fenntartásában álló intézményeknek adna támogatást, így nem részesülnének belőle a nemzetgazdasági tárcához átszervezett szakképzési intézmények munkatársai, valamint a jórészt önkormányzati fenntartású óvodák alkalmazottai. Emlékeztetett, hogy a kormány 2015-ben 50 ezer forintról megállapodott a tavalyi évben is a szakszervezetekkel, ám az átszervezések közepette az óvodai dolgozók kimaradtak a bérkiegészítésből, ezt ezúttal is el akarják kerülni.
Sipos Imre a sajtótájékoztatón elmondta, hogy azokra is kiterjesztik az emelést, akik más fenntartású intézményben dolgoznak.
Lényegében a hétfői sztrájkbizottsági tárgyalások során olyan helyzetbe hozták a pedagógusokat, amit nem fogadhattak el (csak a Klik alkalmazottai kapjanak emelést), majd másnap bejelentették, hogy mégis mindenki kap, de a bérkiegészítés már alacsonyabb 2016-ra, 70 ezer forint. Így az a látszat keletkezik, mintha nem lehetne megállapodni a pedagógusokkal, viszont a kormány ennek ellenére is emeli a fizetéseket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
