Trükkös béremelésre készül a kormány?

Bár a pedagógusok sztrájkbizottsága hosszú ideje tárgyal a kormánnyal az oktató és nevelő munkát segítő nem pedagógus végzettségű iskolai alkalmazottak béremeléséről - erre hajlik a kormány is -, de nem született végleges megállapodás. A kerekasztalt követően a kormány mégis bedobott egy béremelési tervet, amiről nem állapodtak meg a sztrájkolókkal.

  • Unyatyinszki György
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Köznevelési kerekasztal keddi ülését követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon - közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár.

Sipos Imre az MTI kérdésére azt mondta, hogy ezek a dolgozók július 15-i és december 15-i dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy azt is javasolják, hogy ez a kör 2017. január 1-jével 10 százalékos béremelést kapjon. Ebből 7 százalék általános emelés lenne mindenki számára, a fennmaradó 3 százalékról pedig az intézményvezetők döntenének.

Ez ugyanaz a terv, amit a kormány megpróbált átnyomni a pedagógusok sztrájkbizottságán is, ám azok nem fogadták el. A sztrájkolók korábban jelezték, hogy az oktató és nevelő munkát segítő nem pedagógus iskolai dolgozók bére 2008 óta nem változott. A kormány saját elképzelését csak a kerekasztal támogatta.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak elmondta, hogy a sztrájkbizottság 100 ezer forintos bérkiegészítést kért a 2016-os évre, a 10 százalékos emelés bevezetésében ők is azt tartják fontosnak, hogy 3 százalékról az igazgató dönthessen.

Azért nem fogadták el a javaslatot, mert a kormány kizárólag a KLIK fenntartásában álló intézményeknek adna támogatást, így nem részesülnének belőle a nemzetgazdasági tárcához átszervezett szakképzési intézmények munkatársai, valamint a jórészt önkormányzati fenntartású óvodák alkalmazottai. Emlékeztetett, hogy a kormány 2015-ben 50 ezer forintról megállapodott a tavalyi évben is a szakszervezetekkel, ám az átszervezések közepette az óvodai dolgozók kimaradtak a bérkiegészítésből, ezt ezúttal is el akarják kerülni.

Sipos Imre a sajtótájékoztatón elmondta, hogy azokra is kiterjesztik az emelést, akik más fenntartású intézményben dolgoznak.

Lényegében a hétfői sztrájkbizottsági tárgyalások során olyan helyzetbe hozták a pedagógusokat, amit nem fogadhattak el (csak a Klik alkalmazottai kapjanak emelést), majd másnap bejelentették, hogy mégis mindenki kap, de a bérkiegészítés már alacsonyabb 2016-ra, 70 ezer forint. Így az a látszat keletkezik, mintha nem lehetne megállapodni a pedagógusokkal, viszont a kormány ennek ellenére is emeli a fizetéseket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.