A budaörsi képviselő-testület szerdai ülésén "elvi nyilatkozatot" fogadott el, amelyben tiltakozik "a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás" és "iskolái teljes államosítása miatt" - tájékoztatta közleményben a polgármesteri hivatal az MTI-t.
Azt írták: a kormányzat a 30 ezer lakosú Budaörstől kívánja elvonni annak 21 milliárd forintnak több mint tíz százalékát, amelyet az összes magyar önkormányzatra vetettek ki.
A testület - a fideszes képviselők távollétében - egyhangúlag fogadta el a nyilatkozatot, amelyben úgy fogalmaztak, hogy "az Országgyűlés az oktatási törvények módosításával immár végleg és teljesen elvette tőlünk iskoláink működtetői jogát, és az Érden újonnan létrehozandó tankerületi központnak adta vagyonkezelésre a városunk saját bevételeiből milliárdokért felépített, jól felszerelt, az önkormányzat vagyonába tartozó iskolaépületeinket".
A többmilliárdos vagyon elvétele után pedig 2,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás megfizetésére is kötelezik önkormányzatot - olvasható. A budaörsi képviselő-testület álláspontja szerint a rendelkezések mind a hatályos magyar alaptörvénnyel, mind az önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényekkel ellentétesek, és "súlyosan sértik az önkormányzatok önálló gazdálkodásra vonatkozó, nemzetközi szerződésben biztosított jogokat".
Az MTI megkeresésére Nagy Ildikó Emese, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta: az elfogadott 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre a számításaik szerint - az alkalmazott képlet alapján - 2,3 milliárd forint jut. Ez a város teljes iparűzési adóbevételének a harmada.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
