Tovább tiltakozik Budaörs az iskolák államosítása ellen

A budaörsi képviselő-testület szerdai ülésén "elvi nyilatkozatot" fogadott el, amelyben tiltakozik "a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás" és "iskolái teljes államosítása miatt" - tájékoztatta közleményben a polgármesteri hivatal az MTI-t.

  • MTI
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Azt írták: a kormányzat a 30 ezer lakosú Budaörstől kívánja elvonni annak 21 milliárd forintnak több mint tíz százalékát, amelyet az összes magyar önkormányzatra vetettek ki.

A testület - a fideszes képviselők távollétében - egyhangúlag fogadta el a nyilatkozatot, amelyben úgy fogalmaztak, hogy "az Országgyűlés az oktatási törvények módosításával immár végleg és teljesen elvette tőlünk iskoláink működtetői jogát, és az Érden újonnan létrehozandó tankerületi központnak adta vagyonkezelésre a városunk saját bevételeiből milliárdokért felépített, jól felszerelt, az önkormányzat vagyonába tartozó iskolaépületeinket".

Budaörsi polgármester: egyeztetést ígért a kormány, másnap bejelentették az államosítást

A többmilliárdos vagyon elvétele után pedig 2,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás megfizetésére is kötelezik önkormányzatot - olvasható. A budaörsi képviselő-testület álláspontja szerint a rendelkezések mind a hatályos magyar alaptörvénnyel, mind az önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényekkel ellentétesek, és "súlyosan sértik az önkormányzatok önálló gazdálkodásra vonatkozó, nemzetközi szerződésben biztosított jogokat".

Az MTI megkeresésére Nagy Ildikó Emese, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta: az elfogadott 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre a számításaik szerint - az alkalmazott képlet alapján - 2,3 milliárd forint jut. Ez a város teljes iparűzési adóbevételének a harmada.

Kesereg Budaörs az iskoláik teljes államosítása miatt

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.