A budaörsi képviselő-testület szerdai ülésén "elvi nyilatkozatot" fogadott el, amelyben tiltakozik "a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás" és "iskolái teljes államosítása miatt" - tájékoztatta közleményben a polgármesteri hivatal az MTI-t.
Azt írták: a kormányzat a 30 ezer lakosú Budaörstől kívánja elvonni annak 21 milliárd forintnak több mint tíz százalékát, amelyet az összes magyar önkormányzatra vetettek ki.
A testület - a fideszes képviselők távollétében - egyhangúlag fogadta el a nyilatkozatot, amelyben úgy fogalmaztak, hogy "az Országgyűlés az oktatási törvények módosításával immár végleg és teljesen elvette tőlünk iskoláink működtetői jogát, és az Érden újonnan létrehozandó tankerületi központnak adta vagyonkezelésre a városunk saját bevételeiből milliárdokért felépített, jól felszerelt, az önkormányzat vagyonába tartozó iskolaépületeinket".
A többmilliárdos vagyon elvétele után pedig 2,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás megfizetésére is kötelezik önkormányzatot - olvasható. A budaörsi képviselő-testület álláspontja szerint a rendelkezések mind a hatályos magyar alaptörvénnyel, mind az önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényekkel ellentétesek, és "súlyosan sértik az önkormányzatok önálló gazdálkodásra vonatkozó, nemzetközi szerződésben biztosított jogokat".
Az MTI megkeresésére Nagy Ildikó Emese, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta: az elfogadott 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre a számításaik szerint - az alkalmazott képlet alapján - 2,3 milliárd forint jut. Ez a város teljes iparűzési adóbevételének a harmada.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
