A gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül, és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni szüleiknek, a...
A gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül, és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni szüleiknek, a szülőknek pedig akár azon az áron is segíteniük kell gyerekeiket, ha ezzel magukat fosztják meg valamitől - egyebek mellett ezek a javaslatok vannak a családjogi törvény Origo birtokába került tervezetében.
A szülők kötelessége például a tervezet szerint nem csak az, hogy feleljen gyereke neveléséért, testi, szellemi és lelki fejlődésének szükséges feltételek megteremtését, valamint hogy biztosítsa az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatását, hanem az is, hogy működjön együtt gyermekével, az őt érintő kérdésekről tájékoztassa, véleményét vegye figyelembe.
A szülő alapvető kötelezettségei között sorolja a tervezet a gyerek eltartását, akár saját szükségleteinek korlátozásával is, egy másik paragrafus a nagykorúvá vált gyermeknek eltartási kötelezettségét írja elő, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
A kiskorú gyereknek kötelessége a dokumentum szerint, hogy gondozása és nevelése érdekében szüleivel együttműködjön (vagyis hétköznapi nyelven szólva szót fogadjon), tartózkodjon az egészséget károsító életmódtól, illetve tanköteles korában mindezek mellett az is, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelességének.
Arról ugyanakkor egyetlen szó sincs a javaslatban, hogy mi történik, ha akár a szülő, akár a gyerek nem tartja be a fenti kötelezettségeket - mondjuk egy szülő nem veszi figyelembe a gyerek véleményét, vagy a gyerek egészségkárosító tevékenységet űz (például dohányzik, drogozik), esetleg nagykorúvá válva nem hajlandó támogatni a szüleit. Egy a tervezet előkészítésére rálátó kormánypárti politikus az Origónak erről azt mondta, hogy "természetesen egyiknek sem lesz semmilyen következménye, e jogoknak és kötelezettségeknek a kimondása csak szimbolikus, csupán a kormánypártok családról vallott értékrendjét jelenítik meg".
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
