A gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül, és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni szüleiknek, a...
A gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül, és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni szüleiknek, a szülőknek pedig akár azon az áron is segíteniük kell gyerekeiket, ha ezzel magukat fosztják meg valamitől - egyebek mellett ezek a javaslatok vannak a családjogi törvény Origo birtokába került tervezetében.
A szülők kötelessége például a tervezet szerint nem csak az, hogy feleljen gyereke neveléséért, testi, szellemi és lelki fejlődésének szükséges feltételek megteremtését, valamint hogy biztosítsa az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatását, hanem az is, hogy működjön együtt gyermekével, az őt érintő kérdésekről tájékoztassa, véleményét vegye figyelembe.
A szülő alapvető kötelezettségei között sorolja a tervezet a gyerek eltartását, akár saját szükségleteinek korlátozásával is, egy másik paragrafus a nagykorúvá vált gyermeknek eltartási kötelezettségét írja elő, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
A kiskorú gyereknek kötelessége a dokumentum szerint, hogy gondozása és nevelése érdekében szüleivel együttműködjön (vagyis hétköznapi nyelven szólva szót fogadjon), tartózkodjon az egészséget károsító életmódtól, illetve tanköteles korában mindezek mellett az is, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelességének.
Arról ugyanakkor egyetlen szó sincs a javaslatban, hogy mi történik, ha akár a szülő, akár a gyerek nem tartja be a fenti kötelezettségeket - mondjuk egy szülő nem veszi figyelembe a gyerek véleményét, vagy a gyerek egészségkárosító tevékenységet űz (például dohányzik, drogozik), esetleg nagykorúvá válva nem hajlandó támogatni a szüleit. Egy a tervezet előkészítésére rálátó kormánypárti politikus az Origónak erről azt mondta, hogy "természetesen egyiknek sem lesz semmilyen következménye, e jogoknak és kötelezettségeknek a kimondása csak szimbolikus, csupán a kormánypártok családról vallott értékrendjét jelenítik meg".
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
