Így élnek a hajléktalan diákok: megdöbbentő adatokat hoztak nyilvánosságra
Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra a napokban az amerikai oktatási minisztérium: felmérésük szerint több mint...
Eduline
(Fotó: Nagy Norbert)
Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra a napokban az amerikai oktatási minisztérium: felmérésük szerint több mint egymillió diáknak nincs otthona az Egyesült Államokban. Ők különböző menhelyekről vagy egyenesen az utcáról indulnak reggel iskolába – számolt be a Huffington Post.
A számok aggasztóak: egy év alatt 13 százalékkal nőtt a hajléktalan gyerekek száma, másfélszer többen élnek ma az utcán, mint öt évvel ezelőtt. A családok többnyire azután válnak otthontalanná, hogy a szülők elvesztik az állásukat, esetleg komoly egészségügyi problémával kell megküzdeniük, ami minden pénzüket elviszi. Ezután különböző menhelyekre próbálnak bejutni, esetleg barátoknál, rokonoknál húzzák meg magukat – sokszor tovább, mint szeretnék.
Diane Nilan az elmúlt hét évben rengeteg hasonló sorsú szülővel és gyerekkel találkozott, miközben önkéntes segítőként körbeutazta az országot. Az asszony eladta a házát, és vett egy lakóautót, azzal járt államról államra, és kereste, bátorította az otthon nélkül maradt családokat.
Hajléktalan diák jutott be a világ legjobb egyetemére
A parkban készült fel az egyetemi felvételire egy 18 éves clevelandi gimnazista, akinek végül sikerült bejutnia a Harvardra. David Boone az éjszakákat egy padon töltötte, mégis kiváló eredménnyel végezte el a középiskolát. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
„Jártam olyan iskolában, ahol egy 28 fős osztályból 25 gyereknek nem volt otthona” – számolt be tapasztalatairól Diane Nilan, aki úgy véli, jóval több gyerek él az utcán, mint egymillió. „A felmérésből kimaradtak azok a diákok, akik egyáltalán nem járnak iskolába, illetve az intézmények sem tudják róluk, hogy nincs otthonuk” – mondta az asszony.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
