Több elsős diák tanul majd hittant, mint erkölcstant

A szeptembertől első osztályos gyermekek szüleinek 52 százaléka választotta az egyház által szervezett hit- és...

  • MTI
MTI / Tréba Ákos

A szeptembertől első osztályos gyermekek szüleinek 52 százaléka választotta az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, míg 48 százalékuk az erkölcstant - írja pénteki számában a Magyar Hírlap és a Népszabadság a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adataira hivatkozva. Ősztől felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamon kötelező a két tantárgy közül valamelyik választása - emlékeztet a Magyar Hírlap.

A Népszabadságot Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa arról tájékoztatta, hogy eddig semmiféle szülői panasz nem érkezett hozzá az ügyben. Panaszok, kérdések inkább majd szeptember után várhatók, amikor már az érintettek tapasztalatokat szereznek az új tantárgyak oktatásáról - mondta. 

Az egyházak ugyanakkor már most rámutattak arra, hogy akadnak még megválaszolatlan kérdések. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői nemrégiben közös levélben kértek felvilágosítást a kormányzattól, és szakértői egyeztetéseket javasoltak, mert - a lap információi szerint - bizonytalanságot érzékelnek a finanszírozásban.

Álláspontjuk szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy milyen összeget szán az állam a hitoktatók bérére, miként az sem, kinek kell megrendelnie és kifizetnie a hittankönyveket.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.