Több elsős diák tanul majd hittant, mint erkölcstant

A szeptembertől első osztályos gyermekek szüleinek 52 százaléka választotta az egyház által szervezett hit- és...

  • MTI
MTI / Tréba Ákos

A szeptembertől első osztályos gyermekek szüleinek 52 százaléka választotta az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, míg 48 százalékuk az erkölcstant - írja pénteki számában a Magyar Hírlap és a Népszabadság a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adataira hivatkozva. Ősztől felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamon kötelező a két tantárgy közül valamelyik választása - emlékeztet a Magyar Hírlap.

A Népszabadságot Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa arról tájékoztatta, hogy eddig semmiféle szülői panasz nem érkezett hozzá az ügyben. Panaszok, kérdések inkább majd szeptember után várhatók, amikor már az érintettek tapasztalatokat szereznek az új tantárgyak oktatásáról - mondta. 

Az egyházak ugyanakkor már most rámutattak arra, hogy akadnak még megválaszolatlan kérdések. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői nemrégiben közös levélben kértek felvilágosítást a kormányzattól, és szakértői egyeztetéseket javasoltak, mert - a lap információi szerint - bizonytalanságot érzékelnek a finanszírozásban.

Álláspontjuk szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy milyen összeget szán az állam a hitoktatók bérére, miként az sem, kinek kell megrendelnie és kifizetnie a hittankönyveket.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.