Tízmilliárdot kapnak az "új Klikek"

Önálló költségvetési intézményként átlagosan tízmilliárdos forrással rendelkeznek majd azok a strukturális egységek, amelyekhez egyenként ötven-hatvan iskola tartozhat az új állami intézményfenntartó rendszerben - tájékoztatta a Magyar Időket Bíró Gábor, aki a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltja a Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportjában.

  • MTI
MTI / Faludi Imre

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint Bíró Gábor rámutatott: a rendszer kialakításánál fontos szempont az intézmények egyenletes eloszlása, mivel a jelenlegi tankerületi rendszerben ez nem valósul meg.

Bíró Gábor arra is felhívta a figyelmet: a centrumok irányításánál elsősorban arra van szükség, hogy ott megfelelő szakmai stáb jöjjön létre, és olyan vezető kerüljön egy-egy egység élére, aki a gazdálkodási mellett a köznevelés szakmai feladatait is kézben tartja.

A cikk kitér arra, hogy a Köznevelési Kerekasztal a május 17-i ülésén dönt az új állami intézményfenntartó rendszer végleges koncepciójáról, amely ezt követően kerül a kormány elé. Amennyiben a fenntartás és a működtetés egy kézbe kerülne, az az iskolaigazgatók szerepének növelését is szolgálná, mivel az iskolavezetés érdemi munkakapcsolatba kerülne a működtetést biztosító személyzettel - mondta Bíró Gábor.

Szerinte az önkormányzatoknál általában már nincs meg az elégséges infrastruktúra és a humánerőforrás ahhoz, hogy biztosítani lehessen az oktatási intézmények megfelelő fenntartását. Szerinte az eddigi egyeztetésekből kiderült, hogy a települések döntő többsége nem tudná visszavenni a fenntartást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.