Tízmilliárdot kapnak az "új Klikek"

Önálló költségvetési intézményként átlagosan tízmilliárdos forrással rendelkeznek majd azok a strukturális egységek, amelyekhez egyenként ötven-hatvan iskola tartozhat az új állami intézményfenntartó rendszerben - tájékoztatta a Magyar Időket Bíró Gábor, aki a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltja a Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportjában.

  • MTI
MTI / Faludi Imre

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint Bíró Gábor rámutatott: a rendszer kialakításánál fontos szempont az intézmények egyenletes eloszlása, mivel a jelenlegi tankerületi rendszerben ez nem valósul meg.

Bíró Gábor arra is felhívta a figyelmet: a centrumok irányításánál elsősorban arra van szükség, hogy ott megfelelő szakmai stáb jöjjön létre, és olyan vezető kerüljön egy-egy egység élére, aki a gazdálkodási mellett a köznevelés szakmai feladatait is kézben tartja.

A cikk kitér arra, hogy a Köznevelési Kerekasztal a május 17-i ülésén dönt az új állami intézményfenntartó rendszer végleges koncepciójáról, amely ezt követően kerül a kormány elé. Amennyiben a fenntartás és a működtetés egy kézbe kerülne, az az iskolaigazgatók szerepének növelését is szolgálná, mivel az iskolavezetés érdemi munkakapcsolatba kerülne a működtetést biztosító személyzettel - mondta Bíró Gábor.

Szerinte az önkormányzatoknál általában már nincs meg az elégséges infrastruktúra és a humánerőforrás ahhoz, hogy biztosítani lehessen az oktatási intézmények megfelelő fenntartását. Szerinte az eddigi egyeztetésekből kiderült, hogy a települések döntő többsége nem tudná visszavenni a fenntartást.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.