Önálló költségvetési intézményként átlagosan tízmilliárdos forrással rendelkeznek majd azok a strukturális egységek, amelyekhez egyenként ötven-hatvan iskola tartozhat az új állami intézményfenntartó rendszerben - tájékoztatta a Magyar Időket Bíró Gábor, aki a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltja a Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportjában.
A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint Bíró Gábor rámutatott: a rendszer kialakításánál fontos szempont az intézmények egyenletes eloszlása, mivel a jelenlegi tankerületi rendszerben ez nem valósul meg.
Bíró Gábor arra is felhívta a figyelmet: a centrumok irányításánál elsősorban arra van szükség, hogy ott megfelelő szakmai stáb jöjjön létre, és olyan vezető kerüljön egy-egy egység élére, aki a gazdálkodási mellett a köznevelés szakmai feladatait is kézben tartja.
A cikk kitér arra, hogy a Köznevelési Kerekasztal a május 17-i ülésén dönt az új állami intézményfenntartó rendszer végleges koncepciójáról, amely ezt követően kerül a kormány elé. Amennyiben a fenntartás és a működtetés egy kézbe kerülne, az az iskolaigazgatók szerepének növelését is szolgálná, mivel az iskolavezetés érdemi munkakapcsolatba kerülne a működtetést biztosító személyzettel - mondta Bíró Gábor.
Szerinte az önkormányzatoknál általában már nincs meg az elégséges infrastruktúra és a humánerőforrás ahhoz, hogy biztosítani lehessen az oktatási intézmények megfelelő fenntartását. Szerinte az eddigi egyeztetésekből kiderült, hogy a települések döntő többsége nem tudná visszavenni a fenntartást.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
