Tíz dolog, amit mindenki megcsinált a középiskolában

Szalagavató, ballagás és érettségi - erről (is) szól a középiskola utolsó éve. És persze vannak olyan dolgok, amit mindenki átél végzősként.

  • Eduline

Túry Gergely

1. Már szeptember vége van, de még mindig nem döntöttétek el, melyik egyetemre vagy főiskolára jelentkeznétek (vagy ha már évek óra tudjátok, most ismét elbizonytalanodtok)

2. Rátok tör a frász a szalagavató miatt, a nagy fehér ruha gondolatát sem bírjátok elviselni.

3. Megfogadjátok, hogy az utolsó évben igazán odateszitek magatokat, és ötöst szereztek egy csomó tantárgyból...

4. ... majd félévkor belátjátok, hogy ezt nem fog sikerülni. 10 dolog, amit mindenki megcsinált középiskolásként.

5. Megpróbáltok minél több nyílt napra és továbbtanulási kiállításra elmenni, csak hogy ne kelljen bent lennetek a suliban.

6. Legalább három-négy ismerősötöktől meghallgatjátok, hogy az érettségi nem is olyan nagy kunszt, bezzeg majd a vizsgaidőszak. A tíz legidegesítőbb dolog, amit egy diáknak mondhatsz.

7. Csak a búcsúzás kedvéért még egyszer elmentek a büfébe és beneveztek arra a tipikus sulis melegszendvicsre.

8. Megpróbáljátok meggyőzni a szüleiteket, hogy túl fogjátok élni a kolit. Persze nehezen hiszik el, ha még a zacskós levest is elrontjátok.

9. Megfogadjátok, hogy soha, de soha nem szakítjátok meg a kapcsolatot a legjobb barátaitokkal. A hét legidegesítőbb ember a tízéves érettségi találkozón.

10. Vízipisztollyal járjátok az osztálytermeket, a tesis matracokon henyéltek, nagyon fura ruhákban rohangáltok, és mindezt egyáltalán nem érzitek cikinek (már ha megtartjátok a bolondballagást).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.