Szalagavató, ballagás és érettségi - erről (is) szól a középiskola utolsó éve. És persze vannak olyan dolgok, amit mindenki átél végzősként.
1. Már szeptember vége van, de még mindig nem döntöttétek el, melyik egyetemre vagy főiskolára jelentkeznétek (vagy ha már évek óra tudjátok, most ismét elbizonytalanodtok)
2. Rátok tör a frász a szalagavató miatt, a nagy fehér ruha gondolatát sem bírjátok elviselni.
3. Megfogadjátok, hogy az utolsó évben igazán odateszitek magatokat, és ötöst szereztek egy csomó tantárgyból...
4. ... majd félévkor belátjátok, hogy ezt nem fog sikerülni. 10 dolog, amit mindenki megcsinált középiskolásként.
5. Megpróbáltok minél több nyílt napra és továbbtanulási kiállításra elmenni, csak hogy ne kelljen bent lennetek a suliban.
6. Legalább három-négy ismerősötöktől meghallgatjátok, hogy az érettségi nem is olyan nagy kunszt, bezzeg majd a vizsgaidőszak. A tíz legidegesítőbb dolog, amit egy diáknak mondhatsz.
7. Csak a búcsúzás kedvéért még egyszer elmentek a büfébe és beneveztek arra a tipikus sulis melegszendvicsre.
8. Megpróbáljátok meggyőzni a szüleiteket, hogy túl fogjátok élni a kolit. Persze nehezen hiszik el, ha még a zacskós levest is elrontjátok.
9. Megfogadjátok, hogy soha, de soha nem szakítjátok meg a kapcsolatot a legjobb barátaitokkal. A hét legidegesítőbb ember a tízéves érettségi találkozón.
10. Vízipisztollyal járjátok az osztálytermeket, a tesis matracokon henyéltek, nagyon fura ruhákban rohangáltok, és mindezt egyáltalán nem érzitek cikinek (már ha megtartjátok a bolondballagást).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
