Titoktartásra kötelezi a kormány a tanárokat

A tanárok nem tudják, miről kéne titkot tartaniuk, pedig büntethetők lennének, ha megszegik.

  • Eduline
www.ticklethewire.com

Titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került szakképzési centrumokban dolgozó tanároknak, értesült az Index.

Egy érintett tanár a portálnak arról számolt be, hogy olyan kitételek vannak az aláírandó dokumentumban, mint "a közalkalmazott a tudomására jutott minősített adatokat és az intézmény szolgáltatására vonatkozó bármilyen információt megtartja", vagy "a tevékenységem során előttem ismertté vált olyan tényekről, adatokról illetéktelen szervnek vagy személynek tájékoztatást nem ad, melynek kiszolgáltatása az állam, közigazgatási szerv, a munkatársam vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következménnyel járna".

Az indexnek nyilatkozó másik tanár szerint fogalmuk sincs, miről kéne titkot tartaniuk. Pedig fontos lenne tudniuk, ugyanis ha megszegik az aláírt kötelezettséget, büntethetők lennének.

A tárca a portál kérdéseire csak egy általános választ küldött, melyben a Munka törvénykönyvére hivatkoznak.

Kérdésükre, hogy ez a sajtóval való kapcsolattartás betiltását is jelenti-e, az NGM azt válaszolta: "a titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre".
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.