Tiltakozó levelet kaptak a képviselők a tankönyvterjesztőktől

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz azt kérve, ne...

  • MTI

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz azt kérve, ne fogadják el az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának javaslatát, amellyel állami kézbe helyeznék a tankönyvterjesztést. 

Szarvas-Ballér Judit, a testület elnöke levélben azt írta, szerintük a javaslat alapvetően veszélyezteti az eddig jól működő tankönyvterjesztési rendszert. Amennyiben ebben a formájában elfogadnák el, akkor a zavartalan tankönyvellátás nem lesz biztosítható.

A testület szerint a javaslat elfogadása nem jár megtakarítással, semmilyen szakmai előnyt nem jelent, és egy olyan szereplőt, a Könyvtárellátót kíván helyzetbe hozni, aki az eddigi versenyben rendre alulmaradt a jelenlegi terjesztőkkel az iskoláknak kínált feltételekben, rugalmasságban, gyorsaságban, költséghatékonyságban, szolgáltatásokban.

A TVOT véleménye szerint a módosító javaslat indoklása alapvetően téves alapvetésekből indul ki, a beterjesztett módosítandó szövegrészek pedig több helyen nem értelmezhetőek. A testület levele szerint az iskolák döntő többségében érvényesül a szabad tankönyvválasztás (pedagógus vagy munkaközösség). Mint írta, a jelenlegi terjesztők többsége már évtizedes tapasztalatokkal, kapcsolatokkal rendelkezik, az iskolák többsége azért választja azokat, mert elégedettek a munkájukkal. Szinte minden nagyobb terjesztő rendelkezik könyvesboltokkal, ahol év közben is beszerezhetők a tankönyvek.

Kitértek arra is, hogy a jelenlegi tankönyvterjesztő cégek a kiadóktól 12-15 százalékos árréssel kapják a könyveket, a 16 milliárdos teljes tankönyvpiac éves bevételeivel számolva ez mintegy 2,2-2,3 milliárd forintos országos terjesztési költséget jelent. A terjesztők ebből az árrésből mintegy 5-6 százalékot az iskolai tankönyvfelelősöknek engednek át, amennyiben az iskolákban zajlik a tankönyvek értékesítése, a számlázás, a visszáruzás, pénzbeszedés.

Ebből a mintegy 2,2 milliárd forintból oldják meg a terjesztők a csaknem 20 millió könyv kiadóktól történő  elszállítását, raktározását, iskolánkénti összeválogatását, kiszállítását (mintegy négyszer intézménybe), névre szóló számlázását, a pénzkezelést, visszáruzást az iskolákból, visszáruzást a kiadóknak. Ez a mennyiség mintegy 8 ezer tonna  könyv és sok százezer kilométer fuvarozás, július-augusztusi csúcsidőszakban akár 3000-4000 ember munkavégzése.

A Könyvtárellátó bizonyosan nem tudná ilyen alacsony költségekkel, ilyen hatékonysággal végezni a tevékenységét, ebből következően többe kerülne a jelenleg gazdaságosan működő rendszernél - olvasható a levélben.

A Magyar Nemzet hétfői számában ismertette a bizottságnak a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó salátatörvényhez benyújtott módosító indítványát, amely leszögezi: a tankönyvek megrendelése, beszerzése, az iskolákba való eljuttatásának megszervezése és vételáruk beszedése állami közérdekű feladat, amelyet a jövőben a magyar állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül lát el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.