Szerintük az a baj, hogy nem mentek el a pedagógusok a Köznevelési kerekasztalra. A törvényes, fél éve tartó sztrájkbizottsági tárgyalásokra nem is utalnak a közleményükben.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete, valamint a tanárok átverve érzik magukat, mert miután 25 követelésből 20 pontban megállapodtak a kormánnyal a törvény szerint előírt sztrájkbizottsági tárgyalásokon, ezeknek alig van nyoma a kormány által előterjesztett oktatási törvénymódosító csomagban.
Az oktatási államtitkárság keddi, MTI-nek eljuttatott közleménye szerint érthetetlennek tartják, hogy miért emleget "átverést" a Pedagógusok Szakszervezete, miután sokszori meghívás ellenére sem kívánnak részt venni a köznevelési kerekasztal és a munkacsoportjai munkájában, s a kormány képviselője által javasolt megállapodás-tervezetet pedig nem írták alá.
A cinikus reakció olvasata, hogy a kormány a szakma által el nem ismert, a mindenféle kötelezettségek nélküli Köznevelési kerekasztalon tárgyaltakat veszi figyelembe, nem pedig a törvényes keretekkel működő sztrájktárgyalásokat, melyen részt vettek a pedagógus szakszervezetek. Ennek fényében az is kiemelendő, hogy a KK-n résztvevő, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar sem értett mindenben egyet a kormánnyal.
Az oktatási államtitkárság közleményét azzal folytatta, hogy a szakszervezetek hozzáállása ellenére (miszerint nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában) az Emmi a PSZ 25 pontos követelésének csaknem mindegyikében konkrét megoldási javaslatokat dolgozott ki és a szükséges jogszabályi módosításokat is előkészítette - ezt nem írták alá, mert a végeredménnyel nem voltak elégedettek a tanárok.
Mint írták, a szakszervezettel ellentétben a különböző önkormányzati szövetségek képviseltették magukat a kerekasztalon, ahol konszenzus volt arról, hogy át kell alakítani az állami intézményfenntartói rendszert, és állításuk szerint - bár zárt ajtók mögött tárgyaltak - konszenzus volt abban is, hogy a vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Kiemelték, hogy a kerekasztal többek között megvizsgálta annak a lehetőségét is, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói óraterhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a 2016/2017-es tanév során érezhetőek legyenek. A tartalomfejlesztési munkacsoport és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös javaslatai alapján az új Nemzeti alaptanterv 2018. szeptember 1-jei bevezetését megelőzően is szélesebb mozgástere lesz az iskoláknak, a megtanítandó tananyag meghatározásában feldolgozásában.
Jelezték azt is, hogy a kerekasztal-tárgyalások mellett tovább folytatódnak az egyeztetések a reprezentatív pedagógus szakszervezetekkel, "hiszen mindenkinek fontos a munkabéke és köznevelési intézmények zavartalan működése, a köznevelési rendszer méltányosságának és eredményességének javítása a gyermekek érdekében".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
