Szerintük az a baj, hogy nem mentek el a pedagógusok a Köznevelési kerekasztalra. A törvényes, fél éve tartó sztrájkbizottsági tárgyalásokra nem is utalnak a közleményükben.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete, valamint a tanárok átverve érzik magukat, mert miután 25 követelésből 20 pontban megállapodtak a kormánnyal a törvény szerint előírt sztrájkbizottsági tárgyalásokon, ezeknek alig van nyoma a kormány által előterjesztett oktatási törvénymódosító csomagban.
Az oktatási államtitkárság keddi, MTI-nek eljuttatott közleménye szerint érthetetlennek tartják, hogy miért emleget "átverést" a Pedagógusok Szakszervezete, miután sokszori meghívás ellenére sem kívánnak részt venni a köznevelési kerekasztal és a munkacsoportjai munkájában, s a kormány képviselője által javasolt megállapodás-tervezetet pedig nem írták alá.
A cinikus reakció olvasata, hogy a kormány a szakma által el nem ismert, a mindenféle kötelezettségek nélküli Köznevelési kerekasztalon tárgyaltakat veszi figyelembe, nem pedig a törvényes keretekkel működő sztrájktárgyalásokat, melyen részt vettek a pedagógus szakszervezetek. Ennek fényében az is kiemelendő, hogy a KK-n résztvevő, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar sem értett mindenben egyet a kormánnyal.
Az oktatási államtitkárság közleményét azzal folytatta, hogy a szakszervezetek hozzáállása ellenére (miszerint nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában) az Emmi a PSZ 25 pontos követelésének csaknem mindegyikében konkrét megoldási javaslatokat dolgozott ki és a szükséges jogszabályi módosításokat is előkészítette - ezt nem írták alá, mert a végeredménnyel nem voltak elégedettek a tanárok.
Mint írták, a szakszervezettel ellentétben a különböző önkormányzati szövetségek képviseltették magukat a kerekasztalon, ahol konszenzus volt arról, hogy át kell alakítani az állami intézményfenntartói rendszert, és állításuk szerint - bár zárt ajtók mögött tárgyaltak - konszenzus volt abban is, hogy a vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Kiemelték, hogy a kerekasztal többek között megvizsgálta annak a lehetőségét is, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói óraterhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a 2016/2017-es tanév során érezhetőek legyenek. A tartalomfejlesztési munkacsoport és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös javaslatai alapján az új Nemzeti alaptanterv 2018. szeptember 1-jei bevezetését megelőzően is szélesebb mozgástere lesz az iskoláknak, a megtanítandó tananyag meghatározásában feldolgozásában.
Jelezték azt is, hogy a kerekasztal-tárgyalások mellett tovább folytatódnak az egyeztetések a reprezentatív pedagógus szakszervezetekkel, "hiszen mindenkinek fontos a munkabéke és köznevelési intézmények zavartalan működése, a köznevelési rendszer méltányosságának és eredményességének javítása a gyermekek érdekében".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
