Terel az államtitkárság, hogy miért van más az oktatási törvénytervezetben, mint a megállapodásban

Szerintük az a baj, hogy nem mentek el a pedagógusok a Köznevelési kerekasztalra. A törvényes, fél éve tartó sztrájkbizottsági tárgyalásokra nem is utalnak a közleményükben.

  • Unyatyinszki György
A kormány és a szakszervezetek 25-ből 20 pontban megállapodtak, a legfontosabbakban nem, amely áprilisban sztrájkhoz is vezetett.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mint korábban beszámoltunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete, valamint a tanárok átverve érzik magukat, mert miután 25 követelésből 20 pontban megállapodtak a kormánnyal a törvény szerint előírt sztrájkbizottsági tárgyalásokon, ezeknek alig van nyoma a kormány által előterjesztett oktatási törvénymódosító csomagban.

Az oktatási államtitkárság keddi, MTI-nek eljuttatott közleménye szerint érthetetlennek tartják, hogy miért emleget "átverést" a Pedagógusok Szakszervezete, miután sokszori meghívás ellenére sem kívánnak részt venni a köznevelési kerekasztal és a munkacsoportjai munkájában, s a kormány képviselője által javasolt megállapodás-tervezetet pedig nem írták alá.

A cinikus reakció olvasata, hogy a kormány a szakma által el nem ismert, a mindenféle kötelezettségek nélküli Köznevelési kerekasztalon tárgyaltakat veszi figyelembe, nem pedig a törvényes keretekkel működő sztrájktárgyalásokat, melyen részt vettek a pedagógus szakszervezetek. Ennek fényében az is kiemelendő, hogy a KK-n résztvevő, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar sem értett mindenben egyet a kormánnyal.

Palkovics László oktatási államtitkár.
Túry Gergely

Az oktatási államtitkárság közleményét azzal folytatta, hogy a szakszervezetek hozzáállása ellenére (miszerint nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában) az Emmi a PSZ 25 pontos követelésének csaknem mindegyikében konkrét megoldási javaslatokat dolgozott ki és a szükséges jogszabályi módosításokat is előkészítette - ezt nem írták alá, mert a végeredménnyel nem voltak elégedettek a tanárok.

Mint írták, a szakszervezettel ellentétben a különböző önkormányzati szövetségek képviseltették magukat a kerekasztalon, ahol konszenzus volt arról, hogy át kell alakítani az állami intézményfenntartói rendszert, és állításuk szerint - bár zárt ajtók mögött tárgyaltak - konszenzus volt abban is, hogy a vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 

Galló Istvánné: újabb megmozdulások várhatók

Kiemelték, hogy a kerekasztal többek között megvizsgálta annak a lehetőségét is, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói óraterhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a 2016/2017-es tanév során érezhetőek legyenek. A tartalomfejlesztési munkacsoport és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös javaslatai alapján az új Nemzeti alaptanterv 2018. szeptember 1-jei bevezetését megelőzően is szélesebb mozgástere lesz az iskoláknak, a megtanítandó tananyag meghatározásában feldolgozásában.

Jelezték azt is, hogy a kerekasztal-tárgyalások mellett tovább folytatódnak az egyeztetések a reprezentatív pedagógus szakszervezetekkel, "hiszen mindenkinek fontos a munkabéke és köznevelési intézmények zavartalan működése, a köznevelési rendszer méltányosságának és eredményességének javítása a gyermekek érdekében".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.