Terel az államtitkárság, hogy miért van más az oktatási törvénytervezetben, mint a megállapodásban

A kormány és a szakszervezetek 25-ből 20 pontban megállapodtak, a legfontosabbakban nem, amely áprilisban sztrájkhoz is vezetett.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mint korábban beszámoltunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete, valamint a tanárok átverve érzik magukat, mert miután 25 követelésből 20 pontban megállapodtak a kormánnyal a törvény szerint előírt sztrájkbizottsági tárgyalásokon, ezeknek alig van nyoma a kormány által előterjesztett oktatási törvénymódosító csomagban.

Az oktatási államtitkárság keddi, MTI-nek eljuttatott közleménye szerint érthetetlennek tartják, hogy miért emleget "átverést" a Pedagógusok Szakszervezete, miután sokszori meghívás ellenére sem kívánnak részt venni a köznevelési kerekasztal és a munkacsoportjai munkájában, s a kormány képviselője által javasolt megállapodás-tervezetet pedig nem írták alá.

A cinikus reakció olvasata, hogy a kormány a szakma által el nem ismert, a mindenféle kötelezettségek nélküli Köznevelési kerekasztalon tárgyaltakat veszi figyelembe, nem pedig a törvényes keretekkel működő sztrájktárgyalásokat, melyen részt vettek a pedagógus szakszervezetek. Ennek fényében az is kiemelendő, hogy a KK-n résztvevő, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar sem értett mindenben egyet a kormánnyal.

Palkovics László oktatási államtitkár.

Túry Gergely

Az oktatási államtitkárság közleményét azzal folytatta, hogy a szakszervezetek hozzáállása ellenére (miszerint nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában) az Emmi a PSZ 25 pontos követelésének csaknem mindegyikében konkrét megoldási javaslatokat dolgozott ki és a szükséges jogszabályi módosításokat is előkészítette - ezt nem írták alá, mert a végeredménnyel nem voltak elégedettek a tanárok.

Mint írták, a szakszervezettel ellentétben a különböző önkormányzati szövetségek képviseltették magukat a kerekasztalon, ahol konszenzus volt arról, hogy át kell alakítani az állami intézményfenntartói rendszert, és állításuk szerint - bár zárt ajtók mögött tárgyaltak - konszenzus volt abban is, hogy a vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 

Kiemelték, hogy a kerekasztal többek között megvizsgálta annak a lehetőségét is, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói óraterhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a 2016/2017-es tanév során érezhetőek legyenek. A tartalomfejlesztési munkacsoport és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös javaslatai alapján az új Nemzeti alaptanterv 2018. szeptember 1-jei bevezetését megelőzően is szélesebb mozgástere lesz az iskoláknak, a megtanítandó tananyag meghatározásában feldolgozásában.

Jelezték azt is, hogy a kerekasztal-tárgyalások mellett tovább folytatódnak az egyeztetések a reprezentatív pedagógus szakszervezetekkel, "hiszen mindenkinek fontos a munkabéke és köznevelési intézmények zavartalan működése, a köznevelési rendszer méltányosságának és eredményességének javítása a gyermekek érdekében".