Taroltak a magyar diákok a nemzetközi versenyen: négy érmet szereztek kémiából

Három ezüstéremmel és egy bronzéremmel térhetnek haza a magyar versenyzők a 46. Nemzetközi Kémia Diákolimpiáról (IChO), amelyet idén Hanoiban rendeztek július 20. és 29. között.

  • MTI
Shutterstock

Ezüstéremmel jutalmazták Borsik Gábort, a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gimnázium tanulóját, Angyal Pétert, székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákját és a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumban tanuló Forman Ferencet. Bronzérmet kapott Sütő Péter, a fővárosi Szent István Gimnázium diákja. 

A versenyen 75 ország csaknem 300 diákja vett részt. Országonként négy diák indulhat. Bár a nemzetek között nincs verseny, a becslések szerint Hanoiban a 75-ből a huszadik hely környékén végezhetett a magyar csapat - közölte Magyarfalvi Gábor, a kémia diákolimpiai program koordinátora.

A magyar csapat kéthetes szigorú válogatóját és előkészítőjét az ELTE Kémiai Intézete szervezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. A résztvevőket a tanulmányi versenyek legjobbjai közül válogatták ki. A vetélkedőn a középiskolás tananyagra épülő elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldani. 

A Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát évente rendezik meg. Aranyérmet az összes versenyző 10 százaléka szerez, ezüst-, illetve bronzérmet kap a diákok 20, illetve 30 százaléka - tájékoztat az olimpia.chem.elte.hu honlap. Magyarország alapító tagként 1968 óta megszakítás nélkül vesz részt ezen a versenyen. Mára a diákolimpia az egyik legtöbb országot mozgató kémiai rendezvény lett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.