A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE) az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a tankötelezettség és az...
A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE) az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a tankötelezettség és az óvodából iskolába lépés jogi szabályozása ügyében. Azt javasolják, hogy az iskolaérettségről szóló DIFER méréseket a kompetenciamérésekhez hasonlóan országosan összesítsék.
A szervezet az MTI-hez is eljuttatott levélben azt írta: a jogszabály egyértelmű, mégis sok helyen félreértik vagy félremagyarázzák azt. Így, ha valaki például 2007. május 25-én születik, akkor nem válik automatikusan tankötelezetté 2013 szeptemberében, a rendelkezés szerint legkésőbb 2014 szeptemberében kell iskolába mennie (kivétel, ha a szakértői bizottság javasolja az óvodába járást további egy nevelési évig).
A jogalkotói szándék nyilvánvaló: a cél az, hogy a gyerekek akkor kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat, amikor erre minden tekintetben alkalmassá, éretté válnak. Ennek megítélése a törvény szerint az óvodavezetők felelőssége, akik a szülők véleményét figyelembe véve hozzák meg döntéseiket - fejtették ki.
Nehezíti ugyanakkor az óvodák és vezetőik helyzetét egy másik rendelkezés, amely 2014 szeptemberétől a gyermek harmadik életévétől kötelezővé teszi az óvodába járást. Az egyesület úgy látja, hogy a - nagyon sok intézményben gondot okozó - helyhiány miatt az e rendelkezésnek való megfelelést előrébb sorolják, és részben ez lehet az oka a tankötelezettségről szóló szabály "félreértésének", merev, szigorú értelmezésének.
Olyan helyzet állhat elő - figyelmeztetnek -, amikor az óvodák pedagógiai vezetőinek azt kell mérlegelniük: az iskolába lépésre még nem teljesen érett gyerekeket küldjék-e el, hogy fel tudják venni a hároméveseket, vagy fordítva, a kicsik felvételét utasítsák el, hogy a nagyobbak számára biztosítani tudják azt a felkészítést (adott esetben még egy, ritkábban két nevelési évig), amely a későbbi sikeres iskolai tanulás, előrehaladás alapfeltétele - írták a levélben.
Kitértek arra is, hogy országosan mintegy 20-25 ezer férőhely létesítésére lenne szükség 2014 szeptemberéig, amelyre nincs reális esély. Az egy gyermekre jutó terület három négyzetméterről kettőre csökkentése sem jelent valódi megoldást: ugyan elvileg több gyermek fér el az óvodában, mivel azonban a csoportlétszámok kötöttek és a csoportszobák száma is adott, ez a lazítás sem hozhat érdemi változást.
A MANTE az iskolai visszajelzések alapján azt írta, úgy tűnik, még nagyobb problémát jelent az, hogy nagyon sok gyermek túl korán, nem megfelelő érettséggel lép az iskolába, és csak az első tanév végén, vagy második osztályos korában válik teljesen alkalmassá a teljes értékű tanulásra. Az első osztályban elvégzett úgynevezett DIFER mérések tanúsága szerint az ilyen gyerekek aránya intézményenként átlagosan 15-30 százalék között mozog, de van, ahol az 50 százalékot is eléri - emelték ki.
Azt javasolják, hogy a DIFER mérések eredményeiről - a kompetenciaméréshez hasonlóan - országos szintű összesítés készüljön. Az egyesület szerint az intézmények egy része csak formálisan végzi el a mérést, annak eredményeit nem összegzik, vagy nem használják fel a tanítási-tanulási folyamat megtervezéséhez.
A szervezet a tájékoztatóját eljuttatja az óvodákba is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
