A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE) az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a tankötelezettség és az...
A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE) az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a tankötelezettség és az óvodából iskolába lépés jogi szabályozása ügyében. Azt javasolják, hogy az iskolaérettségről szóló DIFER méréseket a kompetenciamérésekhez hasonlóan országosan összesítsék.
A szervezet az MTI-hez is eljuttatott levélben azt írta: a jogszabály egyértelmű, mégis sok helyen félreértik vagy félremagyarázzák azt. Így, ha valaki például 2007. május 25-én születik, akkor nem válik automatikusan tankötelezetté 2013 szeptemberében, a rendelkezés szerint legkésőbb 2014 szeptemberében kell iskolába mennie (kivétel, ha a szakértői bizottság javasolja az óvodába járást további egy nevelési évig).
A jogalkotói szándék nyilvánvaló: a cél az, hogy a gyerekek akkor kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat, amikor erre minden tekintetben alkalmassá, éretté válnak. Ennek megítélése a törvény szerint az óvodavezetők felelőssége, akik a szülők véleményét figyelembe véve hozzák meg döntéseiket - fejtették ki.
Nehezíti ugyanakkor az óvodák és vezetőik helyzetét egy másik rendelkezés, amely 2014 szeptemberétől a gyermek harmadik életévétől kötelezővé teszi az óvodába járást. Az egyesület úgy látja, hogy a - nagyon sok intézményben gondot okozó - helyhiány miatt az e rendelkezésnek való megfelelést előrébb sorolják, és részben ez lehet az oka a tankötelezettségről szóló szabály "félreértésének", merev, szigorú értelmezésének.
Olyan helyzet állhat elő - figyelmeztetnek -, amikor az óvodák pedagógiai vezetőinek azt kell mérlegelniük: az iskolába lépésre még nem teljesen érett gyerekeket küldjék-e el, hogy fel tudják venni a hároméveseket, vagy fordítva, a kicsik felvételét utasítsák el, hogy a nagyobbak számára biztosítani tudják azt a felkészítést (adott esetben még egy, ritkábban két nevelési évig), amely a későbbi sikeres iskolai tanulás, előrehaladás alapfeltétele - írták a levélben.
Kitértek arra is, hogy országosan mintegy 20-25 ezer férőhely létesítésére lenne szükség 2014 szeptemberéig, amelyre nincs reális esély. Az egy gyermekre jutó terület három négyzetméterről kettőre csökkentése sem jelent valódi megoldást: ugyan elvileg több gyermek fér el az óvodában, mivel azonban a csoportlétszámok kötöttek és a csoportszobák száma is adott, ez a lazítás sem hozhat érdemi változást.
A MANTE az iskolai visszajelzések alapján azt írta, úgy tűnik, még nagyobb problémát jelent az, hogy nagyon sok gyermek túl korán, nem megfelelő érettséggel lép az iskolába, és csak az első tanév végén, vagy második osztályos korában válik teljesen alkalmassá a teljes értékű tanulásra. Az első osztályban elvégzett úgynevezett DIFER mérések tanúsága szerint az ilyen gyerekek aránya intézményenként átlagosan 15-30 százalék között mozog, de van, ahol az 50 százalékot is eléri - emelték ki.
Azt javasolják, hogy a DIFER mérések eredményeiről - a kompetenciaméréshez hasonlóan - országos szintű összesítés készüljön. Az egyesület szerint az intézmények egy része csak formálisan végzi el a mérést, annak eredményeit nem összegzik, vagy nem használják fel a tanítási-tanulási folyamat megtervezéséhez.
A szervezet a tájékoztatóját eljuttatja az óvodákba is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
