Kötelező óvoda: lesznek gondok az új szabályozással a nevelők és tanárok szerint

A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE) az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a tankötelezettség és az...

  • MTI
Fazekas István

A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (MANTE) az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a tankötelezettség és az óvodából iskolába lépés jogi szabályozása ügyében. Azt javasolják, hogy az iskolaérettségről szóló DIFER méréseket a kompetenciamérésekhez hasonlóan országosan összesítsék.

A szervezet az MTI-hez is eljuttatott levélben azt írta: a jogszabály egyértelmű, mégis sok helyen félreértik vagy félremagyarázzák azt. Így, ha valaki például 2007. május 25-én születik, akkor nem válik automatikusan tankötelezetté 2013 szeptemberében, a rendelkezés szerint legkésőbb 2014 szeptemberében kell iskolába mennie (kivétel, ha a szakértői bizottság javasolja az óvodába járást további egy nevelési évig).

A jogalkotói szándék nyilvánvaló: a cél az, hogy a gyerekek akkor kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat, amikor erre minden tekintetben alkalmassá, éretté válnak. Ennek megítélése a törvény szerint az óvodavezetők felelőssége, akik a szülők véleményét figyelembe véve hozzák meg döntéseiket - fejtették ki.

Nehezíti ugyanakkor az óvodák és vezetőik helyzetét egy másik rendelkezés, amely 2014 szeptemberétől a gyermek harmadik életévétől kötelezővé teszi az óvodába járást. Az egyesület úgy látja, hogy a - nagyon sok intézményben gondot okozó - helyhiány miatt az e rendelkezésnek való megfelelést előrébb sorolják, és részben ez lehet az oka a tankötelezettségről szóló szabály "félreértésének", merev, szigorú értelmezésének.

Olyan helyzet állhat elő - figyelmeztetnek -, amikor az óvodák pedagógiai vezetőinek azt kell mérlegelniük: az iskolába lépésre még nem teljesen érett gyerekeket küldjék-e el, hogy fel tudják venni a hároméveseket, vagy fordítva, a kicsik felvételét utasítsák el, hogy a nagyobbak számára biztosítani tudják azt a felkészítést (adott esetben még egy, ritkábban két nevelési évig), amely a későbbi sikeres iskolai tanulás, előrehaladás alapfeltétele - írták a levélben.

Kitértek arra is, hogy országosan mintegy 20-25 ezer férőhely létesítésére lenne szükség 2014 szeptemberéig, amelyre nincs reális esély. Az egy gyermekre jutó terület három négyzetméterről kettőre csökkentése sem jelent valódi megoldást: ugyan elvileg több gyermek fér el az óvodában, mivel azonban a csoportlétszámok kötöttek és a csoportszobák száma is adott, ez a lazítás sem hozhat érdemi változást.

A MANTE az iskolai visszajelzések alapján azt írta, úgy tűnik, még nagyobb problémát jelent az, hogy nagyon sok gyermek túl korán, nem megfelelő érettséggel lép az iskolába, és csak az első tanév végén, vagy második osztályos korában válik teljesen alkalmassá a teljes értékű tanulásra. Az első osztályban elvégzett úgynevezett DIFER mérések tanúsága szerint az ilyen gyerekek aránya intézményenként átlagosan 15-30 százalék között mozog, de van, ahol az 50 százalékot is eléri - emelték ki.

Azt javasolják, hogy a DIFER mérések eredményeiről - a kompetenciaméréshez hasonlóan - országos szintű összesítés készüljön. Az egyesület szerint az intézmények egy része csak formálisan végzi el a mérést, annak  eredményeit nem összegzik, vagy nem használják fel a tanítási-tanulási folyamat megtervezéséhez.

A szervezet a tájékoztatóját eljuttatja az óvodákba is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.