Már tudjuk, milyen lesz a következő tanév: a 2017/2018-as tanév rendje

Elkészült a kormány tervezete a következő tanév rendjéről.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

Igen korán nyilvánosságra hozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tervezetét, mely szabályozza a tanítási napok és a szünetek számát, a tematikus heteket és a különböző felmérések és felvételik időpontjait a közoktatásban, tehát általános iskolától a szakközépiskolákon át a gimnáziumokig.

A tanév első napja 2017. szeptember 1-je lesz, péntek, vélhetően ekkor mindenhol lebonyolítják az évnyitókat is, azaz még egy szabad hétvégéje marad a diákoknak, tanároknak és szülőknek.

A tanév 2018. június 15-én zárul pénteken, de ettől az iskolák némileg eltérhetnek az egyedi tanmenetük alapján.

Ennek értelmében összesen 180 tanítási nappal kalkulál az oktatásirányítás. Ez a szakgimnáziumokban 178, a szakközépiskolákban, gimnáziumokban és szakiskolákban 179 nap lesz.

A végzősöknek a tanév vége a középfokú iskolákban 2018. május 3., ez alól kivétekt képeznek a rendészeti iskolák (május 18.) és a honvédelmi szakképzést biztosító iskolák (május 25.). A keresztféléves tanulók a tanévet 2018. január 5-én zárják.

Tanítási szünetek

Az általános iskolák a meghatározott szüneteken kívül 6, a gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában 7, a szakgimnáziumokban 8 tanítási nap használható fel. A nemzetiségi iskolák is eltérhetnek a szünetek időpontjától, alkalmazkodva eltérő szokásaikhoz. Ha a külön meghirdetett szünet munkanapra esik, az iskolának biztosítani kell a diákok felügyeletét, ha a szülők nem tudnák máshol elhelyezni a diákokat.

  • Az őszi szünet 2017. október 30-ától 2017. november 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2017. november 6. (hétfő).
  • (A téli szünet 2017. december 27-től 2018. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. december 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. január 3. (szerda).
  • A tavaszi szünet 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).

Felvételik és vizsgák

Az őszi érettségi írásbeli vizsgáinak kezdete 2017. október 13-án kezdődik a nemzetiségi nyelvvel, a magyarból vizsgázók október 16-án kezdenek. A szóbeli vizsgákat november 9-13. között emelt szinten, a középfokú vizsgák pedig november 20-24. között zajlanak.

A tavaszi érettségi vizsgák kezdete nemzetiségi nyelvből 2018. május 4-én kezdődik, a szélesebb réteget érintő magyarérettségi írásbelijére május 7-én kerül sor. Az írásbeli vizsgák május 28-án zárulnak. A szóbeli érettségik emelt szinten 2018. június 7-14. közöt, a középszintű vizsgák pedig június 18-29. között zajlanak majd.

A középiskolai felvételi időszak 2017. október 20-án kezdődik a diákok és szülők számára, mikor a középiskolák meghirdetik honlapjaikon a képzési kínálatukat. Az Oktatási Hivatal november 15-én teszi közzé a felvételi vizsgát hirdető iskolákat. Az felvételi vizsgára december 8-ig lehet jelentkezni.

A felvételi vizsgákra  6 és 8 osztályos gimnáziumokba, valamint a középiskolák 9. évfolyatmára 2018. január 20-án kerül sor, csakúgy, mint az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevők számára. Akadályozatás esetén a pótló vizsgát január 25-én tehetik le a tanulók.

A középiskolák a szóbeli felvételi elbeszélgetéseket 2018. február 22. és március 13. között tarthatják. A felvételi eredményéről április 27-én tájékoztatják a középiskolák a jelentkezőket.

Felmérések

Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. A kompetenciaméréseket 2017. május 23-án tartják.

A két tanítási nyelvű iskolákban a hatodikos és nyolcadikos diákok célnyelvi felmérésére 2018. május 30-án kerül sor.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.