Elkészült a kormány tervezete a következő tanév rendjéről.
Igen korán nyilvánosságra hozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tervezetét, mely szabályozza a tanítási napok és a szünetek számát, a tematikus heteket és a különböző felmérések és felvételik időpontjait a közoktatásban, tehát általános iskolától a szakközépiskolákon át a gimnáziumokig.
A tanév első napja 2017. szeptember 1-je lesz, péntek, vélhetően ekkor mindenhol lebonyolítják az évnyitókat is, azaz még egy szabad hétvégéje marad a diákoknak, tanároknak és szülőknek.
A tanév 2018. június 15-én zárul pénteken, de ettől az iskolák némileg eltérhetnek az egyedi tanmenetük alapján.
Ennek értelmében összesen 180 tanítási nappal kalkulál az oktatásirányítás. Ez a szakgimnáziumokban 178, a szakközépiskolákban, gimnáziumokban és szakiskolákban 179 nap lesz.
A végzősöknek a tanév vége a középfokú iskolákban 2018. május 3., ez alól kivétekt képeznek a rendészeti iskolák (május 18.) és a honvédelmi szakképzést biztosító iskolák (május 25.). A keresztféléves tanulók a tanévet 2018. január 5-én zárják.
Tanítási szünetek
Az általános iskolák a meghatározott szüneteken kívül 6, a gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában 7, a szakgimnáziumokban 8 tanítási nap használható fel. A nemzetiségi iskolák is eltérhetnek a szünetek időpontjától, alkalmazkodva eltérő szokásaikhoz. Ha a külön meghirdetett szünet munkanapra esik, az iskolának biztosítani kell a diákok felügyeletét, ha a szülők nem tudnák máshol elhelyezni a diákokat.
Felvételik és vizsgák
Az őszi érettségi írásbeli vizsgáinak kezdete 2017. október 13-án kezdődik a nemzetiségi nyelvvel, a magyarból vizsgázók október 16-án kezdenek. A szóbeli vizsgákat november 9-13. között emelt szinten, a középfokú vizsgák pedig november 20-24. között zajlanak.
A tavaszi érettségi vizsgák kezdete nemzetiségi nyelvből 2018. május 4-én kezdődik, a szélesebb réteget érintő magyarérettségi írásbelijére május 7-én kerül sor. Az írásbeli vizsgák május 28-án zárulnak. A szóbeli érettségik emelt szinten 2018. június 7-14. közöt, a középszintű vizsgák pedig június 18-29. között zajlanak majd.
A középiskolai felvételi időszak 2017. október 20-án kezdődik a diákok és szülők számára, mikor a középiskolák meghirdetik honlapjaikon a képzési kínálatukat. Az Oktatási Hivatal november 15-én teszi közzé a felvételi vizsgát hirdető iskolákat. Az felvételi vizsgára december 8-ig lehet jelentkezni.
A felvételi vizsgákra 6 és 8 osztályos gimnáziumokba, valamint a középiskolák 9. évfolyatmára 2018. január 20-án kerül sor, csakúgy, mint az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevők számára. Akadályozatás esetén a pótló vizsgát január 25-én tehetik le a tanulók.
A középiskolák a szóbeli felvételi elbeszélgetéseket 2018. február 22. és március 13. között tarthatják. A felvételi eredményéről április 27-én tájékoztatják a középiskolák a jelentkezőket.
Felmérések
Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. A kompetenciaméréseket 2017. május 23-án tartják.
A két tanítási nyelvű iskolákban a hatodikos és nyolcadikos diákok célnyelvi felmérésére 2018. május 30-án kerül sor.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
