Tanárok előmenetele: kinek kell fizetnie a minősítési eljárásért?

Kell-e fizetnie a minősítési eljárásért azoknak a tanároknak, akik nyolc éven belül nyugdíjba mennek? Mi a helyzet a többiekkel? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

A törvény azt írja, hogy a pedagógusok minősítése keretében akik nem kötelező minősítésben vesznek részt, azoknak fizetniük kell. Akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt, azoknak nem kötelező a minősítésben résztvenni, de kérhetik. Nekik kelle fizetniük a minősítésért?

Nem: a köznevelésért felelős államtitkárság kérdésünkre adott válasza szerint a Pedagógus II. fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárásért az első alkalommal nekik sem kell fizetniük.

Az alapszabály az, hogy minden, a Pedagógus I. vagy a Pedagógus II. fokozatba kerüléshez szükséges minősítő vizsga, illetve minősítési eljárás ingyenes az első alkalommal, attól függetlenül, hogy hány éve van a pályán a tanár. A megismételt vizsgák viszont pénzbe kerülnek.

Ezeket a szinteket mindenkinek kötelező elérni, a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatokat azonban nem, így az ehhez szükséges eljárásért fizetni kell (2014-ben, illetve 2015-ben uniós projektek keretében díjmentesen lehetett, illetve lehet részt venni az eljárásban, a 2016-ban esedékes minősítéseket azonban ez már nem érinti).

A minősítő vizsgáért, illetve minősítési eljárásért a minimálbér hetven százalékát kell befizetni. A nem kötelező minősítésben részt vevők is beletartoznak a miniszter által évente meghatározott keretbe: ez 2016-ban 30 ezer fő. Jelentkezni április 30-ig lehet, a pedagógus-portfóliót pedig november 30-ig kell majd feltölteniük a tanároknak. A részleteket itt találjátok, a minősítési rendszerrel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.