Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Kell-e fizetnie a minősítési eljárásért azoknak a tanároknak, akik nyolc éven belül nyugdíjba mennek? Mi a helyzet a többiekkel? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

A törvény azt írja, hogy a pedagógusok minősítése keretében akik nem kötelező minősítésben vesznek részt, azoknak fizetniük kell. Akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt, azoknak nem kötelező a minősítésben résztvenni, de kérhetik. Nekik kelle fizetniük a minősítésért?
Nem: a köznevelésért felelős államtitkárság kérdésünkre adott válasza szerint a Pedagógus II. fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárásért az első alkalommal nekik sem kell fizetniük.
Az alapszabály az, hogy minden, a Pedagógus I. vagy a Pedagógus II. fokozatba kerüléshez szükséges minősítő vizsga, illetve minősítési eljárás ingyenes az első alkalommal, attól függetlenül, hogy hány éve van a pályán a tanár. A megismételt vizsgák viszont pénzbe kerülnek.
Ezeket a szinteket mindenkinek kötelező elérni, a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatokat azonban nem, így az ehhez szükséges eljárásért fizetni kell (2014-ben, illetve 2015-ben uniós projektek keretében díjmentesen lehetett, illetve lehet részt venni az eljárásban, a 2016-ban esedékes minősítéseket azonban ez már nem érinti).
A minősítő vizsgáért, illetve minősítési eljárásért a minimálbér hetven százalékát kell befizetni. A nem kötelező minősítésben részt vevők is beletartoznak a miniszter által évente meghatározott keretbe: ez 2016-ban 30 ezer fő. Jelentkezni április 30-ig lehet, a pedagógus-portfóliót pedig november 30-ig kell majd feltölteniük a tanároknak. A részleteket itt találjátok, a minősítési rendszerrel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).