Kell-e fizetnie a minősítési eljárásért azoknak a tanároknak, akik nyolc éven belül nyugdíjba mennek? Mi a helyzet a többiekkel? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
A törvény azt írja, hogy a pedagógusok minősítése keretében akik nem kötelező minősítésben vesznek részt, azoknak fizetniük kell. Akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt, azoknak nem kötelező a minősítésben résztvenni, de kérhetik. Nekik kelle fizetniük a minősítésért?
Nem: a köznevelésért felelős államtitkárság kérdésünkre adott válasza szerint a Pedagógus II. fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárásért az első alkalommal nekik sem kell fizetniük.
Az alapszabály az, hogy minden, a Pedagógus I. vagy a Pedagógus II. fokozatba kerüléshez szükséges minősítő vizsga, illetve minősítési eljárás ingyenes az első alkalommal, attól függetlenül, hogy hány éve van a pályán a tanár. A megismételt vizsgák viszont pénzbe kerülnek.
Ezeket a szinteket mindenkinek kötelező elérni, a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatokat azonban nem, így az ehhez szükséges eljárásért fizetni kell (2014-ben, illetve 2015-ben uniós projektek keretében díjmentesen lehetett, illetve lehet részt venni az eljárásban, a 2016-ban esedékes minősítéseket azonban ez már nem érinti).
A minősítő vizsgáért, illetve minősítési eljárásért a minimálbér hetven százalékát kell befizetni. A nem kötelező minősítésben részt vevők is beletartoznak a miniszter által évente meghatározott keretbe: ez 2016-ban 30 ezer fő. Jelentkezni április 30-ig lehet, a pedagógus-portfóliót pedig november 30-ig kell majd feltölteniük a tanároknak. A részleteket itt találjátok, a minősítési rendszerrel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
