Tanári fizetések: mit értékelnek a minősítési eljáráson?

Április 30-ig jelentkezhetnek a tanárok a 2016-os minősítési eljárásra: mitől függ, hogy magasabb fizetési fokozatba léphetnek-e? Íme, a részletek.

  • Eduline
MTI / Marjai János

Múlt héten nyilvánosságra hozták a 2016-os minősítési eljárás részleteit: jövőre összesen 30 ezren vehetnek részt benne. A jelentkezési határidő április 30., a pedagógus-portfóliót pedig november 30-ig kell összeállítaniuk és feltölteniük a tanároknak.

A pedagógus-életpályamodellt 2013. szeptember elsején vezették be: akkor minden, legalább kétéves szakmai tapasztalattal rendelkező tanár a - Gyakornok után - legalacsonyabb kategóriába, a Pedagógus I.-be került. A gyakornoki idő lejárta után, illetve a magasabb fizetési fokozathoz minősítési eljáráson kell részt venni: a részleteket itt találjátok.

A minősítési eljárás során az összeredmény 50 százalékát a portfólió, illetve a portfólióvédés értékelése adja. 20 százalékban számít a munkakör részét képező foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése, ennek hiányában a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése. Az eredmény 30 százaléka az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeiből, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatából - ha azok a munkakör részét képezik -, illetve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékeléséből tevődik össze.

A Mesterpedagógus, illetve a Kutatótanár fokozatba kerülésért indított minősítési eljárás során emellett a portfólió értékelésénél számít az abban bemutatott szakértői, szaktanácsadói, intézményvezetői tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység, pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó gyakorlat, illetve kutatás-fejlesztési tevékenység is. A pedagógusok számára készült útmutatót itt találjátok.

A portfólió a tanár munkáját bemutató dokumentumgyűjtemény: része többek között az önéletrajz, a szakmai életút értékelése, tematikus tervek és csoportprofilok is. A Gyakornok kategóriában lévő pedagógusok portfóliójáról itt olvashattok, a többi kategóriába való bekerüléshez szükséges portfólióról pedig itt találjátok cikkünket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.