Szupergyors internet lesz az iskolákban 2019-től

Megjelent a kormány határozata a digitális oktatáshoz szükséges iskolai sávszélesség biztosításáról, a belső wifi-hálózat kiépítéséről és működtetéséről.

  • Eduline
Pixabay

A határozat szerint a köznevelés és a szakképzés feladatellátási helyein - beleértve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásában lévő 44 szakképzési centrum 380 tagintézményét és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fenntartásában lévő 47 agrárszakképző intézményt és 63 feladatellátási helyet is - a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors interneteléréshez és az épületen belüli wifi-hálózat biztosításához szükséges fejlesztések egy állami infrastruktúrán működő hálózat kiépítését célozzák. 

A nemzeti fejlesztési miniszternek a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) útján 2019. december 31-ig kell intézkednie a hálózatfejlesztések megvalósításáról. 

A sávszélesség-fejlesztések legfeljebb 4,37 milliárd forint beruházási költségére 2018-ban 3,277 milliárd forint, 2019-ben pedig 1,093 milliárd forint fog rendelkezésre állni a költségvetésben. 

Már zajlanak a fejlesztések, nemsokára minden iskolában lehet szélessávú internet

Legkésőbb a 2018/19-es tanév végére Magyarország minden köznevelési, szakképzési intézményébe eljut a szupergyors internetszolgáltatás a nagy sávszélességű adatátviteli lehetőséget biztosító kapcsolaton keresztül, valamint az épületen belüli wifi-rendszerek is kiépülnek - hangsúlyozta a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos hétfőn Székesfehérváron.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.