Szomszédi viszony: egy tantermen vitázik a magyar és a román iskola

A bukaresti oktatási minisztérium ellenőrző bizottsága vizsgálja Marosvásárhelyen a tavaly önállósult római katolikus gimnázium alapító okiratait, miután a magyar tannyelvű felekezeti iskola teremhasználati vitába keveredett az egyházi épületen vele osztozó román Unirea főgimnáziummal.

  • eduline/mti
Shutterstock

Korábban Maros megye prefektusa is közvetíteni próbált a két iskola között kialakult "feszült helyzetben", az követően, hogy a felekezeti iskola és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több politikusa az "eredeti egyezséget figyelmen kívül hagyva" osztálytermek felszabadítására szólította fel az Unirea főgimnáziumot - közölte kedden az Agerpres hírügynökség.

Valentin Bretfelean, a városi rendőrség parancsnoka, aki a városházát képviseli az iskola igazgatótanácsában a hírügynökségnek azt mondta: a tanfelügyelőség jogtalanul adta át az Unirea több osztályát a katolikus iskolának, hogy annak gyereklétszámát 300 fölé "nyomja". Bretfelean szerint emiatt az - egyébként a legrangosabb marosvásárhelyi román iskolának számító - Unirea líceum léte került veszélybe.

Magyar gyerekek román tudását díjazták Romániában

Hargita megyei magyar anyanyelvű gyermekek számára rendezett román nyelv és irodalom tantárgyverseny nyerteseit díjazta pénteken a román kormány. Az Agerpres hírügynökség szerint a 32 tanulót, a verseny szervezőit és a tanárokat a bukaresti kormány épületében Radu Puchiu államtitkár fogadta, aki elmondta: ezeknek a diákoknak az életben több esélyük lesz boldogulni, ha jól ismerik a román nyelvet.

A kommunizmus idején államosított épületegyüttest 2004-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. Marosvásárhelyen ugyanabban az évben a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium termeiben indult be a katolikus oktatás. Az intézmény a 2015-2016-os tanév elejétől költözhetett be az egyházi épületbe, miután az önkormányzat 2015 januárjában egy önálló római katolikus líceum megalapításáról hozott tanácsi határozatot.

Az Unirea a katolikus iskola felszámolásától reméli a teremvita megoldását, ezért küldött a minisztériumhoz az egyházi iskola létjogosultságát megkérdőjelező feljelentést - magyarázta az MTI-nek Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum (RKTL) igazgatója, hozzátéve, hogy nem tart a vizsgálattól.

Az egyház egykor azzal a feltétellel adta bérbe épületeit a városnak, hogy azokban jogilag önálló  felekezeti iskolát is működtet - idézte fel Tamási. Az egyháznak egyébként 2009-ben lejárt az a törvényi kötelezettsége, hogy a visszaszolgáltatott épületben helyet adjon az ott működő állami iskolának. A 2014-ben húsz évre aláírt új bérleti szerződés mellett az egyház egy 2019-ig szóló felhasználási szerződést is kötött a várossal, amelyben éves bontásban szabályozzák, hogyan osztják el a tantermeket az Unirea és a RKTL között.

A határon túli magyar diákok a középiskolában szakadnak el az anyanyelvtől

A külhoni magyarság körében sok, szakiskolát választó diák arra kényszerül, hogy többségi nyelvű intézményt válasszon, és így elhagyja a magyar nyelvű oktatást - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén. A 2015-ös külhoni magyar szakképzés éve keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatásokat végzett, a Kárpát-medencei gazdasági és munkaerőpiaci helyzetről szerzett információkat Kántor Zoltán ismertette.

Ezt a megállapodást az borította fel, hogy az Unirea lemondott magyar tannyelvű alsó és felső tagozatos osztályairól, és magyar líceumi osztályairól, amelyeket viszont - a tantermekkel együtt - a felekezeti iskola vett át. Ezek helyett az Unirea további román osztályok indításával igyekezett megtartani, sőt növelni gyereklétszámát, és ezért támadt a teremhiány - magyarázta Tamási Zsolt. Így néhány éven belül kifutnak a magyar osztályok és megszűnik a kétnyelvű oktatás az Unireában, de "ezt a döntést ők hozták, annak ellenére, hogy a médiában multikulturális iskolaként reklámozzák magukat" - hangsúlyozta az RKTL igazgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.