Szomorú üzenet terjed a Facebookon, ezt kérik a tanároktól

Ne kérjék azt a gyerekektől, hogy a nyarukról meséljenek vagy írjanak, mert sok diáknak az a legjobb a nyárban, hogy vége - ez olvasható abban a Facebook-posztban, amelyet több százan osztottak meg az elmúlt órákban.

  • Eduline
Túry Gergely

"Kedves Tanárok! Amikor a következő napokban felbukkannak azok az édes arcocskák az osztálytermekben, és önök feltennék azt a megszokott kérdést, hogy „mivel töltötted ezt a nyarat?”, akkor kérem, legyenek tekintettel arra a gyermekre is, akiknek a családja nem tudta megengedni magának, hogy elutazzon nyaralni, arra, akinek egész nyáron vigyáznia kellett a kisebb testvérre, mert a felnőttek aludtak egész nap, arra, aki éjjel kettőkor a takaró alá bújva próbált megmenekülni a kiabálások és káromkodások elől, arra, aki alig várta az ebédidőt, mert egész nyáron ugyanazt a szendvicset ette, vagy még azt sem, és a nyarat azzal töltötte, hogy ennivaló után kutatott, arra, aki még mindig a tavalyi ruháit viseli, mert a családja nem tudja megengedni magának, hogy újakat vásároljon. Vannak gyermekek, akik rettegnek az első iskolai naptól, mert nincsenek jó válaszaik arra, hogy mivel töltötték a nyarat – a valóság az, hogy próbálták túlélni" - olvasható a (többek között) a Tündérkéz Jótékonysági Egyesület Facebook-oldalán megosztott posztban.

A poszt írója azt javasolja, a pedagógusok tegyenek fel inkább más kérdést. "Talán az működhet, hogy „Mit várok ettől az iskolai évtől?” De kérem, ne kényszerítsék, hogy a nyarukról meséljenek vagy írjanak. Sajnos sok gyermeknek az a legjobb a nyárban, hogy vége" - írja.

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.