Szombaton tartja alakuló ülését a fővárosban a Nemzeti Pedagógus Kar, az ünnepségen beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Czunyiné Bertalan Judit, a június 15-i hatállyal kinevezett köznevelési államtitkár.
A pedagóguskar - amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek - az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladatként ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét, mely dokumentumok a kar működésének jogi kereteit biztosítják. A kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.
A kar szombati alakuló ülésén a 125 fős küldöttgyűlés - mint legfőbb döntéshozó szerv - elfogadja az alapszabályt és megválasztja a tisztségviselőket, köztük a szervezet elnökét. A Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását korábban élénken bírálták a pedagógus szakszervezetek. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint "a hatalom döntésének megfelelően" jön létre a kar, megalakításának előkészítésében nem vonták be a pedagógus társadalmat, illetve nem nyilvános a küldöttek választása sem, a tisztségre jelölteket pedig nem ismerik. Ebből következően a pedagógus kar nem független, nem autonóm szervezet.
Elvetette jelen formában történő létrehozását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, Mendrey László elnök szerint az abban való tagságnak nem automatikusnak, hanem önkéntesnek kell lennie.
Kőrösiné Merkl Hilda, a kar megalakulását előkészítő bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott: a testület csaknem 150 ezres taglétszáma legitimitást biztosít a karnak, ez pedig garantálja, hogy "valóban jó kezekben lesznek mindazok a kérdések, amelyek a köznevelés és közoktatás területén felmerülnek.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
