Szombaton tartja alakuló ülését a fővárosban a Nemzeti Pedagógus Kar, az ünnepségen beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Czunyiné Bertalan Judit, a június 15-i hatállyal kinevezett köznevelési államtitkár.
A pedagóguskar - amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek - az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladatként ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét, mely dokumentumok a kar működésének jogi kereteit biztosítják. A kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.
A kar szombati alakuló ülésén a 125 fős küldöttgyűlés - mint legfőbb döntéshozó szerv - elfogadja az alapszabályt és megválasztja a tisztségviselőket, köztük a szervezet elnökét. A Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását korábban élénken bírálták a pedagógus szakszervezetek. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint "a hatalom döntésének megfelelően" jön létre a kar, megalakításának előkészítésében nem vonták be a pedagógus társadalmat, illetve nem nyilvános a küldöttek választása sem, a tisztségre jelölteket pedig nem ismerik. Ebből következően a pedagógus kar nem független, nem autonóm szervezet.
Elvetette jelen formában történő létrehozását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, Mendrey László elnök szerint az abban való tagságnak nem automatikusnak, hanem önkéntesnek kell lennie.
Kőrösiné Merkl Hilda, a kar megalakulását előkészítő bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott: a testület csaknem 150 ezres taglétszáma legitimitást biztosít a karnak, ez pedig garantálja, hogy "valóban jó kezekben lesznek mindazok a kérdések, amelyek a köznevelés és közoktatás területén felmerülnek.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
