Az ombudsman szerint nincs jogi garancia arra, hogy az iskolai büfékben és az automatákból egészséges ételeket...
Az ombudsman szerint nincs jogi garancia arra, hogy az iskolai büfékben és az automatákból egészséges ételeket kínáljanak, ezért Szabó Máté biztos arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy szabályozza a kínálatot, továbbá javasolta, hogy a fiatalok között kezdődjön felvilágosító munka az egészséges táplálkozásról.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-hez küldött közleménye szerint annak ellenére nem biztosított az egészséges ételek kínálása, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) már nyolc éve kiadta az erről szóló ajánlását. Az ajánlás nem kötelező, a büfék üzemeltetői ezért jobbára nem is tartják magukat hozzá.
Kiemelték: az egészséges étkeztetés a gyermekek egészségének egyik feltétele, olyan kiemelkedő érdek, amelynek védelmében az alaptörvény alapján az államnak cselekednie kell. Az állam közreműködése, a szabályok megalkotásán és betartatásán alapuló védelem azért is elengedhetetlen - hangsúlyozta az ombudsman -, mert a gyermekek egészségéhez fűződő érdekkel szemben áll az üzemeltetők gazdasági érdeke.
E tevékenység gyakorlását – a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogára tekintettel – nem szabad pusztán a piaci folyamatok függvényévé tenni, az iskolákban árusított élelmiszerek kínálatában az egészségügyi szempontoknak kell elsőbbséget élvezniük – mutatott rá az ombudsman.
Szabó Máté szerint ezért elfogadhatatlan, hogy az OÉTI ajánlásának figyelembe vételét semmi sem szabályozza, ami ellentétes a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, valamint az egészséghez való alapjoggal. Az alapvető jogok biztosa egyetért az egészségügyért felelős államtitkár azon véleményével, hogy jogszabályra lenne szükség a táplálkozás-élettani szempontból nem elfogadható élelmiszerek iskolai forgalmazásának megszüntetésére, az iskolákban nem árusítható élelmiszerek körének meghatározására.
A közlemény szerint további gond lehet az is, hogy az iskolák közelében üzemelő boltokban beszerezhetők azok az áruk, amelyeket az iskolákban egészségi okból nem árulhatnak. A biztos megfontolandónak ítéli, hogy az iskolai büfékre alkalmazott elvárásokkal összhangban szabályozzák a nevelési-oktatási intézmények meghatározott közelségében működő élelmiszerboltok kínálatát is.
A biztos felkérte az emberierőforrás-minisztert, hogy mindezek szellemében kezdeményezze a gyermekek egészséges étkezésével összhangban álló szabályozást, valamint a közmédia lehetőségeit kihasználva segítse a gyermekek egészséges táplálkozására vonatkozó ismeretek terjesztését.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
