Szenzációs eredményt értek el magyar diákok: több érmet is szereztek matematikából

Dél-Korea végzett az első helyen az 58. nemzetközi matematikai olimpián, amelyen 111 ország 600 résztvevője vett részt a héten. A magyar csapat a 22. helyet szerezte meg.

  • MTI
pixabay

A dél-koreaiak hat aranyéremmel végeztek az első helyen Kína (5 arany és 1 ezüst), valamint Vietnam (4 arany, 1 ezüst és 1 bronz) előtt - a verseny honlapja szerint.

A végeredmény érdekessége, hogy az első kilenc helyet - a negyedik Egyesült Államok kivételével - ázsiai országok szerezték meg. Az ötödik Irán lett, utána Japán, Thaiföld, Szingapúr és Tajvan diákjai végeztek.

A magyar csapat két arany-, egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Aranyérmes lett Gáspár Attila, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákja és Borbényi Márton, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulója. Ezüstérmet szerzett Williams Kada, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulója, bronzérmes Baran Zsuzsanna, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákja. Csapatvezetőjük Pelikán József matematikus és Dobos Sándor, a Fazekas Mihály Gimnázium matematika anára volt. 

A verseny hétfőtől szombatig tartott Rio de Janeiróban. A versenyen részt vett Bassár el-Aszad szíriai elnök legidősebb fia is, a 15 éves Háfez el-Aszad, aki az egyéni versenyben az 528. helyen végzett.

Hétfőn a matematikai olimpia résztvevői egy perces némasággal tisztelegtek a két nappal korábban rákbetegségben 40 éves korában elhunyt Mariam Mirzaháni iráni matematikus előtt. Mariam Mirzaháni volt a matematikai Nobel-díjnak számító Fields-érem (2014) első női kitüntetettje.

Remek magyar eredmény a kémiai diákolimpián

Négy ezüstérmet szerzett a magyar csapat a szombaton zárult Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - közölte Magyarfalvi Gábor csapatvezető az MTI-vel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Intézetének adjunktusa közleményében azt írta: a július 6. és 15. között, Thaiföldön megrendezett 49. kémiai diákolimpián 76 nemzet 297 diákja vett részt. A magyar csapat a 10.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.