Dél-Korea végzett az első helyen az 58. nemzetközi matematikai olimpián, amelyen 111 ország 600 résztvevője vett részt a héten. A magyar csapat a 22. helyet szerezte meg.
A dél-koreaiak hat aranyéremmel végeztek az első helyen Kína (5 arany és 1 ezüst), valamint Vietnam (4 arany, 1 ezüst és 1 bronz) előtt - a verseny honlapja szerint.
A végeredmény érdekessége, hogy az első kilenc helyet - a negyedik Egyesült Államok kivételével - ázsiai országok szerezték meg. Az ötödik Irán lett, utána Japán, Thaiföld, Szingapúr és Tajvan diákjai végeztek.
A magyar csapat két arany-, egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Aranyérmes lett Gáspár Attila, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákja és Borbényi Márton, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulója. Ezüstérmet szerzett Williams Kada, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulója, bronzérmes Baran Zsuzsanna, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákja. Csapatvezetőjük Pelikán József matematikus és Dobos Sándor, a Fazekas Mihály Gimnázium matematika anára volt.
A verseny hétfőtől szombatig tartott Rio de Janeiróban. A versenyen részt vett Bassár el-Aszad szíriai elnök legidősebb fia is, a 15 éves Háfez el-Aszad, aki az egyéni versenyben az 528. helyen végzett.
Hétfőn a matematikai olimpia résztvevői egy perces némasággal tisztelegtek a két nappal korábban rákbetegségben 40 éves korában elhunyt Mariam Mirzaháni iráni matematikus előtt. Mariam Mirzaháni volt a matematikai Nobel-díjnak számító Fields-érem (2014) első női kitüntetettje.
Remek magyar eredmény a kémiai diákolimpián
Négy ezüstérmet szerzett a magyar csapat a szombaton zárult Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - közölte Magyarfalvi Gábor csapatvezető az MTI-vel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Intézetének adjunktusa közleményében azt írta: a július 6. és 15. között, Thaiföldön megrendezett 49. kémiai diákolimpián 76 nemzet 297 diákja vett részt. A magyar csapat a 10.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
