Bemutatták az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) legújabb, Jelentés a magyar közoktatásról 2010 című kötetét...
Bemutatták az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) legújabb, Jelentés a magyar közoktatásról 2010 című kötetét kedden Budapesten. Kaposi József, az OFI főigazgatója a szervezet éves konferenciájának keretében tartott sajtótájékoztatón elmondta: tervezik a Jelentés a felsőoktatásról című kötetet is, amelynek kapcsán tárgyalnak az illetékes tárcával.
Vágó Irén, a most megjelent 600 oldalas kötet egyik szerkesztője megjegyezte: "az oktatásirányításban most jelentős változások előtt állunk", egyebek mellett a fenntartást illetően. Példaként az ilyen szempontból "jelenleg szétaprózódott rendszer" felülvizsgálatát említette meg, ugyanis - mint mondta - az iskolákat jellemzően "szakértelemmel nem mindig rendelkező önkormányzatok" tartják fenn.
Közölte, igyekeztek a XXI. század első, oktatási szempontból mozgalmas évtizedéről "egyfajta mérleget" vonni. Az oktatási változások közé sorolta egyebek mellett, hogy 2001-ben bevezették a kerettantervet, amely helyi szintű szabályozásokkal is kiegészült, valamint azt, hogy 2003-ban megszületett a nemzeti alaptanterv.
Az érettségi és az éves kompetenciamérés is jól működik
Ugyancsak beszélt az érettségi vizsgarendszer kétszintűvé válásáról, amelyhez kapcsolódóan megjegyezte: ez a rendszer sokkal rugalmasabb a korábbiaknál. Kitért az országos kompetenciamérések kiépülésére, amelyeket több tantárgyból végeznek bizonyos évfolyamokon. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezek a kezdeményezések még nem "ágyazódtak be" kellőképpen a közoktatási rendszerbe.
Szólt arról is, hogy európai uniós források nélkül a változások nem jöhettek volna létre. Ennek keretében iskolaépületeket is felújítottak, és az intézmények eszközparkját is fejlesztették. Az "elaprózódott szakképzést" pedig igyekeztek nagyobb, átfogóbb intézményekben megszervezni - tette hozzá.
Hibás a pedagógusok bértáblája
Vágó Irén utalt arra: az integrált oktatás kiépítése, a romák integrációja eddig nem volt sikeres a közoktatásban, a szabad iskolaválasztás következtében pedig jelentősen nőtt a szegregáció. Hasonlóan megoldatlan problémának nevezte a pedagógusok foglalkoztatási és bérezési helyzetét.
A szakértő rámutatott: a pedagógusok fizetése "az életkortól és nem a teljesítménytől függ, (...) "rendkívül rossz bérezési struktúra jellemzi a pedagógusokat; béreik alacsonyak és lassan emelkednek". Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 40 év munkaviszonnyal érhető el a bérplafon, ugyanez más országokban 20 év munka után bekövetkezik. Sokan elhagyják a tanári pályát, a távozó közül nagyon sokan jó pedagógusok voltak - jegyezte meg.
A kötet egyik szerkesztője megállapította: "a felnőttoktatás hihetetlen módon felértékelődött", az OKJ (Országos Képzési Jegyzék)-képzés rendszerében 200 ezren tesznek vizsgát évente, közülük viszont csak 40 ezren járnak nappali képzésre.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
