Bemutatták az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) legújabb, Jelentés a magyar közoktatásról 2010 című kötetét...
Bemutatták az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) legújabb, Jelentés a magyar közoktatásról 2010 című kötetét kedden Budapesten. Kaposi József, az OFI főigazgatója a szervezet éves konferenciájának keretében tartott sajtótájékoztatón elmondta: tervezik a Jelentés a felsőoktatásról című kötetet is, amelynek kapcsán tárgyalnak az illetékes tárcával.
Vágó Irén, a most megjelent 600 oldalas kötet egyik szerkesztője megjegyezte: "az oktatásirányításban most jelentős változások előtt állunk", egyebek mellett a fenntartást illetően. Példaként az ilyen szempontból "jelenleg szétaprózódott rendszer" felülvizsgálatát említette meg, ugyanis - mint mondta - az iskolákat jellemzően "szakértelemmel nem mindig rendelkező önkormányzatok" tartják fenn.
Közölte, igyekeztek a XXI. század első, oktatási szempontból mozgalmas évtizedéről "egyfajta mérleget" vonni. Az oktatási változások közé sorolta egyebek mellett, hogy 2001-ben bevezették a kerettantervet, amely helyi szintű szabályozásokkal is kiegészült, valamint azt, hogy 2003-ban megszületett a nemzeti alaptanterv.
Az érettségi és az éves kompetenciamérés is jól működik
Ugyancsak beszélt az érettségi vizsgarendszer kétszintűvé válásáról, amelyhez kapcsolódóan megjegyezte: ez a rendszer sokkal rugalmasabb a korábbiaknál. Kitért az országos kompetenciamérések kiépülésére, amelyeket több tantárgyból végeznek bizonyos évfolyamokon. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezek a kezdeményezések még nem "ágyazódtak be" kellőképpen a közoktatási rendszerbe.
Szólt arról is, hogy európai uniós források nélkül a változások nem jöhettek volna létre. Ennek keretében iskolaépületeket is felújítottak, és az intézmények eszközparkját is fejlesztették. Az "elaprózódott szakképzést" pedig igyekeztek nagyobb, átfogóbb intézményekben megszervezni - tette hozzá.
Hibás a pedagógusok bértáblája
Vágó Irén utalt arra: az integrált oktatás kiépítése, a romák integrációja eddig nem volt sikeres a közoktatásban, a szabad iskolaválasztás következtében pedig jelentősen nőtt a szegregáció. Hasonlóan megoldatlan problémának nevezte a pedagógusok foglalkoztatási és bérezési helyzetét.
A szakértő rámutatott: a pedagógusok fizetése "az életkortól és nem a teljesítménytől függ, (...) "rendkívül rossz bérezési struktúra jellemzi a pedagógusokat; béreik alacsonyak és lassan emelkednek". Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 40 év munkaviszonnyal érhető el a bérplafon, ugyanez más országokban 20 év munka után bekövetkezik. Sokan elhagyják a tanári pályát, a távozó közül nagyon sokan jó pedagógusok voltak - jegyezte meg.
A kötet egyik szerkesztője megállapította: "a felnőttoktatás hihetetlen módon felértékelődött", az OKJ (Országos Képzési Jegyzék)-képzés rendszerében 200 ezren tesznek vizsgát évente, közülük viszont csak 40 ezren járnak nappali képzésre.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
