Szakértő a PISA-tesztről: Ki kell egyenlíteni a diákok közötti különbségeket

Korábbi szakértői jelentések arról árulkodnak, hogy a magyar oktatási rendszer nem csak hogy nem csökkenti, de még növeli is a más hátterű diákok közötti különbségeket.

  • eduline/mti
Integrált oktatás a díjnyertes hejőkeresztúri iskolában.
MTI Fotó: Vajda János

Nagyon fontos kérdés, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni azokat a különbségeket, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak - mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára az M1 csütörtök reggeli műsorában.

A szakértő annak kapcsán volt a műsor vendége, hogy a PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és az azokból fakadó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett szerdán konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia. Az eseményen - amelyen Csapó Benő is előadást tartott - a szakértők áttekintették, milyen problémákat jeleznek a PISA-felmérések a szövegértéssel, a természettudományokkal és a matematikával kapcsolatban, és mit lehet tenni, hogy ezeket megoldják.

Az iskola első évében alakulnak ki a gyerekekben a tanulással kapcsolatos attitűdök, az, hogy megszeretik-e a tanulást, az olvasást, a matematikát, vagy pedig kudarcok érik és "később elmegy a kedve ettől" - jelezte az egyetemi tanár. Ezért szükséges, hogy az első néhány iskolai évet "rendbe tegyék", és fejlesszék a szövegértés alapvető készségét - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy nagyon fontos "a családi inspiráció", a tanuláshoz való viszony a családban, és az, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni ezeket az otthonról hozott különbségeket, azaz mit tud kezdeni az iskola azokkal a gyerekekkel, akik motiválatlanul jönnek.

Példaként hozta fel az észak-európai és délkelet-ázsiai iskolarendszereket, ahol nagyon hatékonyak abban, hogy ezt jól ki tudják egyenlíteni, és pont azokat a gyerekeket tudják hatékonyan tanítani, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.

Az állam nem tudott mit kezdeni, így átadott két problémás iskolát a Máltai Szeretetszolgálatnak

Az általunk is bemutatott Tiszabőn, valamint Tiszaburán olyan komoly gondok vannak a felzárkóztatással, hogy itt inkább visszavonulót fújt az állam a működtetésben. A cigány származású diákok oktatásával is komolyan küzd a két település, részben ezért a nagyobb tapasztalattal rendelkező Máltai Szeretetszolgálathoz kerül a tiszabői és a tiszaburai iskolák működtetése - derül ki a Népszabadság Vécsei Miklóssal, a Máltai Szeretetszolgálat elnökével készített interjúból.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.