Korábbi szakértői jelentések arról árulkodnak, hogy a magyar oktatási rendszer nem csak hogy nem csökkenti, de még növeli is a más hátterű diákok közötti különbségeket.
Nagyon fontos kérdés, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni azokat a különbségeket, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak - mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára az M1 csütörtök reggeli műsorában.
A szakértő annak kapcsán volt a műsor vendége, hogy a PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és az azokból fakadó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett szerdán konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia. Az eseményen - amelyen Csapó Benő is előadást tartott - a szakértők áttekintették, milyen problémákat jeleznek a PISA-felmérések a szövegértéssel, a természettudományokkal és a matematikával kapcsolatban, és mit lehet tenni, hogy ezeket megoldják.
Az iskola első évében alakulnak ki a gyerekekben a tanulással kapcsolatos attitűdök, az, hogy megszeretik-e a tanulást, az olvasást, a matematikát, vagy pedig kudarcok érik és "később elmegy a kedve ettől" - jelezte az egyetemi tanár. Ezért szükséges, hogy az első néhány iskolai évet "rendbe tegyék", és fejlesszék a szövegértés alapvető készségét - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy nagyon fontos "a családi inspiráció", a tanuláshoz való viszony a családban, és az, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni ezeket az otthonról hozott különbségeket, azaz mit tud kezdeni az iskola azokkal a gyerekekkel, akik motiválatlanul jönnek.
Példaként hozta fel az észak-európai és délkelet-ázsiai iskolarendszereket, ahol nagyon hatékonyak abban, hogy ezt jól ki tudják egyenlíteni, és pont azokat a gyerekeket tudják hatékonyan tanítani, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.
Az állam nem tudott mit kezdeni, így átadott két problémás iskolát a Máltai Szeretetszolgálatnak
Az általunk is bemutatott Tiszabőn, valamint Tiszaburán olyan komoly gondok vannak a felzárkóztatással, hogy itt inkább visszavonulót fújt az állam a működtetésben. A cigány származású diákok oktatásával is komolyan küzd a két település, részben ezért a nagyobb tapasztalattal rendelkező Máltai Szeretetszolgálathoz kerül a tiszabői és a tiszaburai iskolák működtetése - derül ki a Népszabadság Vécsei Miklóssal, a Máltai Szeretetszolgálat elnökével készített interjúból.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
