Szakértő a PISA-tesztről: Ki kell egyenlíteni a diákok közötti különbségeket

Korábbi szakértői jelentések arról árulkodnak, hogy a magyar oktatási rendszer nem csak hogy nem csökkenti, de még növeli is a más hátterű diákok közötti különbségeket.

  • eduline/mti
Integrált oktatás a díjnyertes hejőkeresztúri iskolában.
MTI Fotó: Vajda János

Nagyon fontos kérdés, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni azokat a különbségeket, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak - mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára az M1 csütörtök reggeli műsorában.

A szakértő annak kapcsán volt a műsor vendége, hogy a PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és az azokból fakadó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett szerdán konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia. Az eseményen - amelyen Csapó Benő is előadást tartott - a szakértők áttekintették, milyen problémákat jeleznek a PISA-felmérések a szövegértéssel, a természettudományokkal és a matematikával kapcsolatban, és mit lehet tenni, hogy ezeket megoldják.

Az iskola első évében alakulnak ki a gyerekekben a tanulással kapcsolatos attitűdök, az, hogy megszeretik-e a tanulást, az olvasást, a matematikát, vagy pedig kudarcok érik és "később elmegy a kedve ettől" - jelezte az egyetemi tanár. Ezért szükséges, hogy az első néhány iskolai évet "rendbe tegyék", és fejlesszék a szövegértés alapvető készségét - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy nagyon fontos "a családi inspiráció", a tanuláshoz való viszony a családban, és az, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni ezeket az otthonról hozott különbségeket, azaz mit tud kezdeni az iskola azokkal a gyerekekkel, akik motiválatlanul jönnek.

Példaként hozta fel az észak-európai és délkelet-ázsiai iskolarendszereket, ahol nagyon hatékonyak abban, hogy ezt jól ki tudják egyenlíteni, és pont azokat a gyerekeket tudják hatékonyan tanítani, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.

Az állam nem tudott mit kezdeni, így átadott két problémás iskolát a Máltai Szeretetszolgálatnak

Az általunk is bemutatott Tiszabőn, valamint Tiszaburán olyan komoly gondok vannak a felzárkóztatással, hogy itt inkább visszavonulót fújt az állam a működtetésben. A cigány származású diákok oktatásával is komolyan küzd a két település, részben ezért a nagyobb tapasztalattal rendelkező Máltai Szeretetszolgálathoz kerül a tiszabői és a tiszaburai iskolák működtetése - derül ki a Népszabadság Vécsei Miklóssal, a Máltai Szeretetszolgálat elnökével készített interjúból.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.