Bár Európában 110 katolikus iskolával kevesebb működik már, világszerte egyre többen tanulnak ilyen intézményben - derült ki Erdő Péter bíboros, prímás nyilatkozatából, aki a Katolikus Nevelés Kongregációja vatikáni plenáris ülésén vett részt.
A katolikus oktatási intézmények utóbbi három évének tevékenységéről volt szó az elemi iskoláktól az egyetemekig a vatikáni találkozó során. Erdő Péter szerint a katolikus oktatás helyzete a világban "rendkívül bátorító" összképet mutat. "A cél a társadalomban élő, a társadalomért felelősséget vállaló iskola és olyan nevelés és oktatás, amely nem csupán ismeretek átadását, még csak nem is csupán a személy nevelését célozza, hanem azt is, hogy a közösség számára hasznos életre készítse fel az embereket" - jelentette ki Erdő Péter.
Tavaly történt meg először, hogy a katolikus iskolák tanulóinak a száma világméretben meghaladta a 60 milliót - mondta a bíboros. Európában a katolikus oktatási intézmények száma több mint száztízzel csökkent, bár vélhetően nem Magyarország érte a felelős, ugyanis míg a diákok száma az utóbbi három évben stagnál, Magyarországon például emelkedett. Az egyházi iskolák térnyeréséről korábban itt írtunk. Az észak-amerikai térségben visszaesett a számuk, Afrikában viszont egymás után nyitják a katolikus iskolákat és egyetemeket.
A bíboros aktuális nevelési kérdésnek nevezte a katolikus oktatásban is az azonosság, identitás, szellemiség értékeit, amelyeket nemcsak megőrizni kell, "hanem úgy is kifejezni, hogy az a mai világban vonzó legyen, és valóban cselekvésre és társadalmi jelenlétre ösztönözzön".
A katolikus oktatás nem feltétlenül jobb, mint a világi, mivel nem "versenyistállóként" működik
- mondta Erdő Péter. A küldetésben látja a különbséget: a katolikus oktatás a konkrét szakmai ismeretek mellett a személy további fejlődéséhez szükséges alapokat és értékeket kívánja átadni. Szerves összképet adva a világról segít elhelyezni magunkat benne, hogy érezzük életünknek és a közösségnek az értelmét és a célját, vagyis az önzetlen társadalmi felelősségvállalásnak is a forrása - mondta Erdő Péter.
Megjegyezte, nagyon fontos, hogy ne csupán információk áradatát zúdítsuk a fiatalokra, hiszen a mai világ információval bőven ellát mindenkit, ámde szükségünk van a gondolkodás képességére és kritikai érzékre, hogy meg tudjuk különböztetni az igazat, a tévest, a biztost, a bizonytalant, a lényegest és a lényegtelent.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
