Sosem volt még ilyen sok a katolikus iskolákban tanulók száma

Bár Európában 110 katolikus iskolával kevesebb működik már, világszerte egyre többen tanulnak ilyen intézményben - derült ki Erdő Péter bíboros, prímás nyilatkozatából, aki a Katolikus Nevelés Kongregációja vatikáni plenáris ülésén vett részt.

  • eduline/mti
Erdő Péter bíboros
Stiller Ákos

A katolikus oktatási intézmények utóbbi három évének tevékenységéről volt szó az elemi iskoláktól az egyetemekig a vatikáni találkozó során. Erdő Péter szerint a katolikus oktatás helyzete a világban "rendkívül bátorító" összképet mutat. "A cél a társadalomban élő, a társadalomért felelősséget vállaló iskola és olyan nevelés és oktatás, amely nem csupán ismeretek átadását, még csak nem is csupán a személy nevelését célozza, hanem azt is, hogy a közösség számára hasznos életre készítse fel az embereket" - jelentette ki Erdő Péter.

Tavaly történt meg először, hogy a katolikus iskolák tanulóinak a száma világméretben meghaladta a 60 milliót - mondta a bíboros. Európában a katolikus oktatási intézmények száma több mint száztízzel csökkent, bár vélhetően nem Magyarország érte a felelős, ugyanis míg a diákok száma az utóbbi három évben stagnál, Magyarországon például emelkedett. Az egyházi iskolák térnyeréséről korábban itt írtunk. Az észak-amerikai térségben visszaesett a számuk, Afrikában viszont egymás után nyitják a katolikus iskolákat és egyetemeket.

A bíboros aktuális nevelési kérdésnek nevezte a katolikus oktatásban is az azonosság, identitás, szellemiség értékeit, amelyeket nemcsak megőrizni kell, "hanem úgy is kifejezni, hogy az a mai világban vonzó legyen, és valóban cselekvésre és társadalmi jelenlétre ösztönözzön".

A katolikus oktatás nem feltétlenül jobb, mint a világi, mivel nem "versenyistállóként" működik

- mondta Erdő Péter. A küldetésben látja a különbséget: a katolikus oktatás a konkrét szakmai ismeretek mellett a személy további fejlődéséhez szükséges alapokat és értékeket kívánja átadni. Szerves összképet adva a világról segít elhelyezni magunkat benne, hogy érezzük életünknek és a közösségnek az értelmét és a célját, vagyis az önzetlen társadalmi felelősségvállalásnak is a forrása - mondta Erdő Péter.

Megjegyezte, nagyon fontos, hogy ne csupán információk áradatát zúdítsuk a fiatalokra, hiszen a mai világ információval bőven ellát mindenkit, ámde szükségünk van a gondolkodás képességére és kritikai érzékre, hogy meg tudjuk különböztetni az igazat, a tévest, a biztost, a bizonytalant, a lényegest és a lényegtelent.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.