Bár Európában 110 katolikus iskolával kevesebb működik már, világszerte egyre többen tanulnak ilyen intézményben - derült ki Erdő Péter bíboros, prímás nyilatkozatából, aki a Katolikus Nevelés Kongregációja vatikáni plenáris ülésén vett részt.
A katolikus oktatási intézmények utóbbi három évének tevékenységéről volt szó az elemi iskoláktól az egyetemekig a vatikáni találkozó során. Erdő Péter szerint a katolikus oktatás helyzete a világban "rendkívül bátorító" összképet mutat. "A cél a társadalomban élő, a társadalomért felelősséget vállaló iskola és olyan nevelés és oktatás, amely nem csupán ismeretek átadását, még csak nem is csupán a személy nevelését célozza, hanem azt is, hogy a közösség számára hasznos életre készítse fel az embereket" - jelentette ki Erdő Péter.
Tavaly történt meg először, hogy a katolikus iskolák tanulóinak a száma világméretben meghaladta a 60 milliót - mondta a bíboros. Európában a katolikus oktatási intézmények száma több mint száztízzel csökkent, bár vélhetően nem Magyarország érte a felelős, ugyanis míg a diákok száma az utóbbi három évben stagnál, Magyarországon például emelkedett. Az egyházi iskolák térnyeréséről korábban itt írtunk. Az észak-amerikai térségben visszaesett a számuk, Afrikában viszont egymás után nyitják a katolikus iskolákat és egyetemeket.
A bíboros aktuális nevelési kérdésnek nevezte a katolikus oktatásban is az azonosság, identitás, szellemiség értékeit, amelyeket nemcsak megőrizni kell, "hanem úgy is kifejezni, hogy az a mai világban vonzó legyen, és valóban cselekvésre és társadalmi jelenlétre ösztönözzön".
A katolikus oktatás nem feltétlenül jobb, mint a világi, mivel nem "versenyistállóként" működik
- mondta Erdő Péter. A küldetésben látja a különbséget: a katolikus oktatás a konkrét szakmai ismeretek mellett a személy további fejlődéséhez szükséges alapokat és értékeket kívánja átadni. Szerves összképet adva a világról segít elhelyezni magunkat benne, hogy érezzük életünknek és a közösségnek az értelmét és a célját, vagyis az önzetlen társadalmi felelősségvállalásnak is a forrása - mondta Erdő Péter.
Megjegyezte, nagyon fontos, hogy ne csupán információk áradatát zúdítsuk a fiatalokra, hiszen a mai világ információval bőven ellát mindenkit, ámde szükségünk van a gondolkodás képességére és kritikai érzékre, hogy meg tudjuk különböztetni az igazat, a tévest, a biztost, a bizonytalant, a lényegest és a lényegtelent.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
