Sok fiatalt hajszol halálba az ezeréves vizsga Dél-Koreában

A fiatalok körében közel 10 százalék az öngyilkosságok aránya, ami főleg egy különös vizsgának köszönhető. Tegnap még a repülőjáratokat is leállították, hogy diákok százezreinek életéről egyetlen, 8 órán át tartó vizsgával döntsenek.

  • Eduline
flickr.com

Tegnap írtunk arról, hogy még a repülők indulását is elhalasztották, hogy a dél-koreai felsőoktatási felvételi idején ne zavarja a diákokat. Mintegy 600 ezer koreai diák írt vizsgát tegnap, és nem túlzás azt állítani, hogy döntötte el élete további részét. Bár nem csak ezen a felvételin keresztül lehet bekerülni egyetemre, ezer éve ez az elfogadott mód erre. Ezer éven azt értjük, hogy szó szerint egy évezrede, hiszen a vizsga eredetijét már a 10. században kidolgozták.

A diákok előtt rengeteg lehetőség nyílik meg, ha az ország legjobb egyetemein, azaz a Szöuli Nemzeti Egyetemen, a Korea Egyetemen, vagy a Yonsei Egyetemen folytathatják a tanulmányaikat. A diákokba egész tanulmányaik során azt plántálják, hogy a felvételi életük legfontosabb pillanata, hiszen ha ez sikerül, egészen könnyű és sikeres életük lehet. Bár Koreában nem csak így lehet egyetemre jutni, van egy másik út, amikor az egyetemnél közvetlenül felvételiznek, de aki így kerül be egy egyetemre, arra nem ugyanúgy tekintenek a tanárok, és az évfolyamtársak sem. Az egyetlen társadalmilag elfogadott felvételi mód tehát a központi vizsgázás.

 

A repülőket is leállították a dél-koreai felvételi idejére

Nem véletlen, hogy brutális elánnal készülnek a vizsgára a diákok. A 10. osztálytól, tehát a gimitől kezdve lendülnek igazán bele, ekkor egy átlagos diák 10 órát tölt naponta suliban, otthon pedig késő estig tanul. Akinek még ezután sem sikerül jól a nyolc órán át írandó teszt, az egy éven belül ismételhet, de sokkal jobb eredményre aligha számíthat, mivel előtte 12 éven át tart a felkészülés, amit pár hónap alatt lehetetlen behozni.

A már szinte irreális elvárások miatt a koreai diákok az egyik legjobban teljesítők az OECD felmérésein, összesítésben a második helyet csípik el már évek óta Szingapúr mögött. A sikerért azonban nagy árat fizetnek: az OECD 2014-es felmérése szerint a dél-koreai gyerekek a legboldogtalanabbak a vizsgált 30 ország közül. Míg sok gyereket depresszióba és öngyilkosságba taszítanak az elvárások, sok szülő minden spórolt pénzét különórákra költi, évente összesen 1,8 milliárd dollár megy el ilyen célra az országban.

Dél-Koreában követik el a világon az egyik legtöbb öngyilkosságot a lakosság számához viszonyítva. A 10 és 24 év közötti korosztálynál ez a vezet halálok, 2013-ban közel 10 százalék volt az öngyilkosságok aránya a fiatalok között.

Nem véletlen, hogy a vizsgán napján tele vannak a templomok szülőkkel, akik gyerekeik jövőjéért imádkoznak. Nem biztos, hogy csak a vizsgaeredményeik miatt aggódnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.