Snapchatre vitték a holokausztot német diákok

A Snapchatet általában szórakozásból töltik le, a vicces tartalmon kívül alig található valami az alkalmazásban.

  • Eduline
Snapchat

A Snapchatet általában szórakozásból töltik le, a vicces tartalmon kívül alig található valami az alkalmazásban. Mégis ezt választotta terepül néhány leendő újságíró, hogy megemlékezzenek a holkauszt áldozatairól.

A berlini újságíróiskola, az Axel-Springer Academy 16 éves tanoncai tavaly Margot Friedländerrel, egy 94 éves túlélővel találkoztak, aki elmondta a fiataloknak, hogy halála után már az ő feladatuk lesz emlékeztetni a világot a szörnyűségekre.

Ezután indították el programjukat a diákok, melynek keretében egy teljes héten át osztottak meg a holokausztra emlékező tartalmakat a Snapchaten. Előtte persze kimerítő kutatómunkát végeztek, túlélőkkel interjúztak, és egykori koncentrációs táborokat is meglátogattak.

Felmérések szerint a német társadalom egyre nagyobb arányban goldolja úgy, hogy az ország sötét múltját végleg maguk mögött kéne tudni, és nem is kéne emlékezni rá. Ráadásul az előretörő német szélsőjobb már a holokauszt-emlékművek ellen is kikel. Azok, akiket mégis érdekel a múlt, gyakran már nem is tudják elképzelni a 70 évvel ezelőtti borzalmakat, hiszen egyre kevesebb a túlélő, így hús-vér emberektől nem hallanak az akkori eseményekről.

(DW)

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.