Az oktatáskutató a Tízperc iskolablognak úgy nyilatkozott, az elmúlt tizenöt év oktatási változásai folyamatos vizsgálatot érdemelnének. „Az átalakulás politikai viták kereszttüzébe került, de az utánkövetés és feldolgozás elmaradt, miközben bejött az életpályamodell. Ennek köszönhetően a mestertanári fokozatot megszerző pedagógusok a pálya csúcsán ülnek, és elkezdtek rendesen keresni – amire évek óta nem volt példa –, kialakulóban van egy új elit” - magyarázta.
Hozzátette: a folyamat alapvetően rendben zajlott le, a bekerültek köre nem rossz. „Az viszont már teljesen más kérdés, hogy az őket koordináló Pedagógiai Oktatási Központok hogyan „használják” a pedagógusokat. Mindenesetre ennek az újonnan kialakuló elitnek van egy vonzereje, hiszen mesterpedagógusként viszonylag sokat lehet keresni, megindult a szívóhatás felülről. Ideális lenne, ha ez a pozitív trend folytatódna és nőne a pedagógusok átlagbére, elérve az értelmiségi átlagbért, de ez hazánkban mindig is hullámzó tendenciát mutatott” - mondta.
Setényi János szerint Magyarországon tradicionálisan nem fizetik meg az egészségügyi és oktatási dolgozókat. „Igazából akkor beszélhetünk majd komoly változásról, ha az erre a pályára jelentkező fiúk száma jelentősen növekedni kezd. Döntő fordulat lenne a középiskolákban, ha ambiciózus, fiatal férfiak új nemzedéke jelenne meg, és egészséges nemi egyensúly jönne létre. Maga a pálya elöregedőben van, és ezt tíz éve tudjuk” - tette hozzá.
Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.
