Senki nem tudja, ki fizeti szeptembertől a hittankönyveket

A Magyar Katolikus Egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember 1-jével bevezetendő hit- és...

  • MTI
Túry Gergely

A Magyar Katolikus Egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember 1-jével bevezetendő hit- és erkölcstan oktatás finanszírozásáról - mondta Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület nyári rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

A finanszírozás módja és az, hogy melyik tanárnak hány órája lesz, nagyban befolyásolja, hány embert és hogyan tudnak majd erre a célra alkalmazni - magyarázta Mohos Gábor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hittan tankönyvek beszerzése körül is tisztázatlanok a körülmények. Sok iskolában megrendelték a tankönyvellátón keresztül a hittan tankönyveket, ugyanakkor információik szerint jelenleg az egyházaknak kell beszerezni ezeket a tankönyveket.

Mint közölte, ez bonyolult helyzetet okoz, ugyanis van olyan könyvkiadó, amely a tankönyvellátótól több mint húszezer hittankönyvre kapott megrendelést, így azonban "az egyház furcsa helyzetbe kerül", ha neki kell kifizetni a könyveket, holott ezt a költségvetésébe előzetesen nem kalkulálta bele.

Az MKPK titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam az első osztálytól felmenő rendszerben vállalta, ingyenes tankönyvet biztosít a diákoknak. Ennek megfelelően diszkrimináció lenne, ha az etika könyveket ingyen megkapnák az azt választók, míg a hittan tankönyvekért fizetni kellene.

Mohos Gábor szólt arról is: az a céljuk, hogy minél jobban felkészüljenek a hittanoktatással kapcsolatos igényekre. Önmagában is jelzésértékűnek nevezte, hogy a tanulók több mint fele valamelyik felekezet hit- és erkölcstan oktatását választotta. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a hittanra való jelentkezést és a szervezést szabályozó rendelet viszonylag későn jelent meg, ami nagyban nehezítette a dolgukat, ugyanis nem ismerték pontosan azokat a kereteket, amelyek a hittanórák szervezését szabályozzák.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.