A Magyar Katolikus Egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember 1-jével bevezetendő hit- és...
A Magyar Katolikus Egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember 1-jével bevezetendő hit- és erkölcstan oktatás finanszírozásáról - mondta Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület nyári rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
A finanszírozás módja és az, hogy melyik tanárnak hány órája lesz, nagyban befolyásolja, hány embert és hogyan tudnak majd erre a célra alkalmazni - magyarázta Mohos Gábor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hittan tankönyvek beszerzése körül is tisztázatlanok a körülmények. Sok iskolában megrendelték a tankönyvellátón keresztül a hittan tankönyveket, ugyanakkor információik szerint jelenleg az egyházaknak kell beszerezni ezeket a tankönyveket.
Mint közölte, ez bonyolult helyzetet okoz, ugyanis van olyan könyvkiadó, amely a tankönyvellátótól több mint húszezer hittankönyvre kapott megrendelést, így azonban "az egyház furcsa helyzetbe kerül", ha neki kell kifizetni a könyveket, holott ezt a költségvetésébe előzetesen nem kalkulálta bele.
Az MKPK titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam az első osztálytól felmenő rendszerben vállalta, ingyenes tankönyvet biztosít a diákoknak. Ennek megfelelően diszkrimináció lenne, ha az etika könyveket ingyen megkapnák az azt választók, míg a hittan tankönyvekért fizetni kellene.
Mohos Gábor szólt arról is: az a céljuk, hogy minél jobban felkészüljenek a hittanoktatással kapcsolatos igényekre. Önmagában is jelzésértékűnek nevezte, hogy a tanulók több mint fele valamelyik felekezet hit- és erkölcstan oktatását választotta. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a hittanra való jelentkezést és a szervezést szabályozó rendelet viszonylag későn jelent meg, ami nagyban nehezítette a dolgukat, ugyanis nem ismerték pontosan azokat a kereteket, amelyek a hittanórák szervezését szabályozzák.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
