Senki nem tudja, ki fizeti szeptembertől a hittankönyveket

A Magyar Katolikus Egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember 1-jével bevezetendő hit- és...

  • MTI
Túry Gergely

A Magyar Katolikus Egyház számára nem áll rendelkezésre elegendő információ a szeptember 1-jével bevezetendő hit- és erkölcstan oktatás finanszírozásáról - mondta Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület nyári rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

A finanszírozás módja és az, hogy melyik tanárnak hány órája lesz, nagyban befolyásolja, hány embert és hogyan tudnak majd erre a célra alkalmazni - magyarázta Mohos Gábor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hittan tankönyvek beszerzése körül is tisztázatlanok a körülmények. Sok iskolában megrendelték a tankönyvellátón keresztül a hittan tankönyveket, ugyanakkor információik szerint jelenleg az egyházaknak kell beszerezni ezeket a tankönyveket.

Mint közölte, ez bonyolult helyzetet okoz, ugyanis van olyan könyvkiadó, amely a tankönyvellátótól több mint húszezer hittankönyvre kapott megrendelést, így azonban "az egyház furcsa helyzetbe kerül", ha neki kell kifizetni a könyveket, holott ezt a költségvetésébe előzetesen nem kalkulálta bele.

Az MKPK titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam az első osztálytól felmenő rendszerben vállalta, ingyenes tankönyvet biztosít a diákoknak. Ennek megfelelően diszkrimináció lenne, ha az etika könyveket ingyen megkapnák az azt választók, míg a hittan tankönyvekért fizetni kellene.

Mohos Gábor szólt arról is: az a céljuk, hogy minél jobban felkészüljenek a hittanoktatással kapcsolatos igényekre. Önmagában is jelzésértékűnek nevezte, hogy a tanulók több mint fele valamelyik felekezet hit- és erkölcstan oktatását választotta. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a hittanra való jelentkezést és a szervezést szabályozó rendelet viszonylag későn jelent meg, ami nagyban nehezítette a dolgukat, ugyanis nem ismerték pontosan azokat a kereteket, amelyek a hittanórák szervezését szabályozzák.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.