SS-egyenruhába öltözött katonák tartottak órákat lett óvodásoknak

Andrejs Klementjevs, a lett parlament alelnöke pénteken élesen elítélte, hogy egy rigai óvodában 3-4 éves gyerekeknek...

  • MTI

Andrejs Klementjevs, a lett parlament alelnöke pénteken élesen elítélte, hogy egy rigai óvodában 3-4 éves gyerekeknek katonák tartottak honismereti órát, akik a lett Waffen SS-légió egyenruháját viselték.

A lett főváros Pucite (Baglyocska) nevű óvodájában március 16-án tartották meg a politikus által említett órát, amelynek videofelvételét az intézmény internetes oldalára is feltették. A lett nacionalisták március 16-án emlékeznek meg minden évben a náci Waffen SS mintegy 100 ezer fős lett légiójának harcáról, amelyet a szovjet hadsereg ellen vívott 1944-ben.

Klementjevs kifejtette: mint apa, politikus és lett állampolgár elítéli az olyan óvodai honismereti órát, mint amilyet a Waffen SS-légió egyenruhájába öltözött fegyveres katonák tartottak. Úgy vélekedett, hogy ilyet egyetlen európai ország sem engedhet meg magának. Szerinte az esettel a helyi nemzeti radikálisok azt akarták megmutatni, hogy nemcsak a Riga központjában évente megtartott akcióra képesek.

"Mindenki számára világos, hogy kicsiknek beszélni a megszállásról vagy a légiósokról, teljesen értelmetlen. Ennek az akciónak inkább csak szimbolikus értelme van. Ezen a honismereti órán egyetlen gyerek sem értette meg, hogy háború volt, s hogy abban ki vett részt." A parlamenti alelnöke nem zárta ki, a gyerekeket akár lelki trauma is érhette azzal, hogy fegyvereket mutattak nekik.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.