Rendszerváltás előtti időket idéz a tankönyvpiac megszűnése?

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete szerint általánossá vált a bizonytalanság a tankönyvek körül, és a...

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete szerint általánossá vált a bizonytalanság a tankönyvek körül, és a kialakult zűrzavar a gyerekek tanulásában is fennakadásokat okoz. A szervezet közleményében azt írta, hogy az idén bevezetett, központosított tankönyvterjesztésben olyan zavarok alakultak ki októberre, amilyenre az elmúlt húsz évben nem volt példa.

Úgy látják, súlyos gondokat okozott a gyerekeknek, a pedagógusoknak, a szülőknek az eddig még sosem tapasztalt mértékű tankönyvhiány a tanévkezdéskor, és "a kormányzat kommunikációjával szemben" sokan még most, október közepén sem kapták meg minden tankönyvüket, pedig a szülők már júliusban, augusztusban kifizették. A problémák között említették, hogy a szülőknek sok esetben jelentős utánjárással újra meg kellett vásárolniuk a már kifizetett, de hiányzó tankönyveket.

A szervezet a pedagógusokat érintő gondokat ismertetve azt írta, hogy az állami tankönyvek esetén megszűnik a szabad tankönyvválasztás joga, és elvész a mostani módszertani szabadság, továbbá véglegesen el kell búcsúzniuk azoktól a tankönyvektől, egyéb taneszközöktől, amelyekkel eddig sikeresen tanítottak.

A diákokat érintő problémák közé sorolta, hogy az ingyenes tartós tankönyveket a tanév végén vissza kell adni az iskolának, míg a szülőket érintő nehézségnek tartják, hogy ha saját, illetve új könyvet akarnak adni a gyereküknek, akkor azt külön be kell szerezniük.

Közölték, a Tankönyvesek Országos Szövetségével együtt annak a veszélyére is fel akarják hívni a figyelmet, hogy a tankönyvpiac megszűnése következtében a kínálat a sokszínűség helyett előbb-utóbb a rendszerváltozás előtti időket fogja idézni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.