Hiába ígérte meg Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár, hogy a magyar iskolákban is tesztelni fogják a tanulást segítő Radosza-gyűrűt, a megállapodásból semmi nem lett - írja a Bors.
Tavasszal nagy port kavart, hogy Radosza Sándor találmánya, a különleges tanulógyűrű külföldön óriási sikert aratott, Magyarországon azonban nem kell. Végül Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár megígérte, hogy néhány oktatási intézményben tesztelik majd az eszközöket, erről a minisztérium is kiadott egy közleményt - emlékeztet a lap.
"Az államtitkár azt ígérte, a minisztérium vásárol tőlem 750 gyűrűt, és ha jók a visszajelzések, segítenek az új, nagyobb teljesítményű fröccsöntő szerszám legyártatásában, illetve bevezetik az eszközt a közoktatásban" – mondta a feltaláló a Borsnak.
"Mi legyártottuk a gyűrűket, majd a választások után, április végén felhívtak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől, és azt kérték: vállaljam magamra a gyűrűk kiszállítási költségét. Igent mondtam, mire kiderült, hogy a gyártás költségeit is rám akarják terhelni" - tette hozzá.
Ez kétmillió forint – mondta a feltaláló, akivel azt is közölték: az államtitkár ígérete nem jelent semmit, azt a miniszter nem szentesítette az aláírásával. Később azt üzenték: a tesztet átteszik őszre. "Most rákérdeztem, legyártassak-e megint 750 darabot, miután az előző mennyiséget megvették mások. Azt válaszolták: nem tudják" - magyarázta Radosza Sándor. A Bors információi szerint egy szlovákiai üzletember vállalta, hogy Szlovákiában, a saját költségén elvégzi a tesztet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
