Radó Péter oktatáskutató szerint látszatmegoldás a 9 osztályos iskola

Radó Pétert kérdeztük a kormány által 2019-től bevezetni tervezett 9 osztályos általános iskoláról. Sok részlet egyelőre tisztázatlan, az oktatási kerekasztalra hívott szakértők pedig újabb egyeztetés nélküli átalakítástól tartanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a tiltakozások ellenére keresztül akarja vinni az ötletet.

  • Eduline
"Az óvoda és az iskola közötti szakadékon részben a kormány hozta létre a rugalmatlan, 6 éves korban kötelező beiskolázással. A szakadék szűkítése nem igényel új évfolyamot, ahhoz fel kell szabadítani az alsó tagozatot a központi tantervi nyomás alól" - mondta Radó.
Megjegyezte, hogy "az általános iskola elejére biggyesztett egy évet honnan akarja elvenni a kormány. Ennek alapján úgy tűnik, mintha a világon mindenhol 12 éves közoktatás idejét 13 tanévre kívánja meghosszabbítani. Ennek a költségei irtózatosan nagyok, az ettől várható eredmények nem állnak arányban a költségekkel. Egy iskolaszerkezeti beavatkozás és az általa kikényszerített tantervi reform önmagában nem produkál komoly minőség és eredményesség javulást, ehhez a rendszer minden elemének gyökeres újragondolására van szükség."
Radó szerint nyoma sincs az igazi reform szándékának. Az általános iskolai képzés elé rakott plusz év önmagában nem mérsékli a magyar közoktatás igazán fontos problémáit, mint például az Európában példátlan szegregáció és szelektivitás.
Megjegyezte még, hogy "[a] kilenc évfolyamos iskola bevezetése anélkül, hogy komolyan mérlegelnék annak egyszeri és tartós költségeit, az irányító intézményeknek az átmenet során felmerülő ezernyi probléma menedzselésére való képességét, a beavatkozás hatását a pedagógusok végzettségi struktúrára és létszámokra, az iskolaszerkezet többi elemére, a tanulási pályák alakulására és sok más dologra a vágyvezérelt pedagógiai gondolkodás klasszikus példája."
A konklúziója tehát, hogy "a kormányzat egy erre alkalmatlan eszközzel próbálja meg enyhíteni saját korábbi rendszer-átalakításának az oktatási minőségre és eredményességre gyakorolt negatív hatását.
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.