Radó Péter oktatáskutató szerint látszatmegoldás a 9 osztályos iskola

Radó Pétert kérdeztük a kormány által 2019-től bevezetni tervezett 9 osztályos általános iskoláról. Sok részlet egyelőre tisztázatlan, az oktatási kerekasztalra hívott szakértők pedig újabb egyeztetés nélküli átalakítástól tartanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a tiltakozások ellenére keresztül akarja vinni az ötletet.

  • Eduline
"Az óvoda és az iskola közötti szakadékon részben a kormány hozta létre a rugalmatlan, 6 éves korban kötelező beiskolázással. A szakadék szűkítése nem igényel új évfolyamot, ahhoz fel kell szabadítani az alsó tagozatot a központi tantervi nyomás alól" - mondta Radó.
Megjegyezte, hogy "az általános iskola elejére biggyesztett egy évet honnan akarja elvenni a kormány. Ennek alapján úgy tűnik, mintha a világon mindenhol 12 éves közoktatás idejét 13 tanévre kívánja meghosszabbítani. Ennek a költségei irtózatosan nagyok, az ettől várható eredmények nem állnak arányban a költségekkel. Egy iskolaszerkezeti beavatkozás és az általa kikényszerített tantervi reform önmagában nem produkál komoly minőség és eredményesség javulást, ehhez a rendszer minden elemének gyökeres újragondolására van szükség."
Radó szerint nyoma sincs az igazi reform szándékának. Az általános iskolai képzés elé rakott plusz év önmagában nem mérsékli a magyar közoktatás igazán fontos problémáit, mint például az Európában példátlan szegregáció és szelektivitás.
Megjegyezte még, hogy "[a] kilenc évfolyamos iskola bevezetése anélkül, hogy komolyan mérlegelnék annak egyszeri és tartós költségeit, az irányító intézményeknek az átmenet során felmerülő ezernyi probléma menedzselésére való képességét, a beavatkozás hatását a pedagógusok végzettségi struktúrára és létszámokra, az iskolaszerkezet többi elemére, a tanulási pályák alakulására és sok más dologra a vágyvezérelt pedagógiai gondolkodás klasszikus példája."
A konklúziója tehát, hogy "a kormányzat egy erre alkalmatlan eszközzel próbálja meg enyhíteni saját korábbi rendszer-átalakításának az oktatási minőségre és eredményességre gyakorolt negatív hatását.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.