Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában.
Nemrég jelentette meg Az iskola jövője című kötetét, ebből az apropóból kérdezte az e heti HVG Radó Pétert. Az oktatáspolitikai elemző szerint 2010 óta olyan oktatásirányítási rendszer épült ki, amelyben senki nem gondolkodik hosszú távon, de ettől még érdemes megvizsgálni, hogy a szerencsésebb országokban milyen lesz néhány évtized múlva a tanulás.
Radó úgy véli, a most készülő új Nemzeti alaptantervtől is kizárólag Palkovics László vár csodát, a szakmában senki. „1979 óta számtalan tantervi reform volt Magyarországon. Miközben a kutyát sem érdekli a tanterv: azoknak fontos, akik a kormányzatban ülnek. Európában már az ezredforduló óta szinte minden országában kimeneti szabályozókat alkalmaznak, azaz nem a tanítási-tanulási folyamatot szabályozzák, hanem azt, hogy az adott iskolai szakasz végén mit kell tudni, nálunk ilyen pl. az érettségi.”
A jövőben szerinte alapvetően átalakul majd az iskola funkciója, sőt a tanulás egy jelentős részéből ki is szorul ez az intzémény. A jövőben a személyre szabott oktatási utak terjednek majd el. Előtérbe kerülnek az online tanulástámogató platformok, és már nem az oktatási rendszeren belüli előmenetelen alapuló, végzettségek megszerzésével igazolt előrehaladás lesz fontos, hanem az adaptív készségek hitelesítésének gyakorlata.
A teljes interjút a jövő oktatásáról az e heti HVG-ben olvashatjátok el.
„Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
