Pukli nem tétlen, ízekre szedi a kormány üzengetését

A Tanítanék Mozgalomból kivált iskolaigazgató egyértelművé tenné, hogy nem lett érdemben szabad egy iskola sem az új Klik idejére sem, az igazgatóknak sok esetben meg van kötve a keze. Szeretné tartani magát ígéretéhez, hogy ha kell, maga üti ki a falat, hogy

  • Eduline
Fülöp Máté

Mint arról a napokban beszámoltunk a sajtóban üzengetnek egymásnak az iskolaigazgatók és az oktatásirányítás. A probléma alapját az a Magyar Nemzet cikk adja, amely Pölöskei Gábornénak, a Klik elnökének előadásából származik. A megszerzett részletek értelmezése szerint minimális engedményeket kaptak az iskolaigazgatók a Klik korábbi működéséhez képest.

A vitába legutóbb beszállt Pukli István is, a Telek Blanka Gimnázium igazgatója megerősítette a lap értesüléseit, nem kaptak annyi jogkört, mint amire számítottak, például az ígéretek és a kormányzati kommunikáció szerint egyeztetnek velük az iskola költségvetéséről, de erre minimális szándék mutatkozott. Egy budaörsi igazgató elmondta, hogy a tanév második hónapjában sem látta még a költségvetésük előirányzatát sem.

Javaslatttételi jog

Ez Pukli blogján található írásának első kiemelése a kormányzati kommunikációból. A gyakorlatban ezt úgy érdemes elképzelni szerinte, hogy egy igazgató javaslatot tesz egy kollégája felvételére vagy elbocsátására, de ezt a javaslatot a tankerületnél bírálják el. Tehát a kormány úgy hivatkozik az igazgatói jogkörök szélesítésére, hogy az a hétköznapokban elig jelent valamit.

Pedagógusok terhének csökkentése

Emlékeztet a tanárok szinte már általános heti 26 tanórás kötelezettségére, amely korábban 22 óra volt. Ez maradt a régiben, ráadásul elvették a béremelés ürügyén a szabadidős, az ifjúságvédelmis tanári státuszt, ezt a teljes nevelőtestületnek kell megoldania. A tanárok béréből elvették a cafeteriát, ennek fényében máris nem akkor béremelésről van szó, mint ami a nyers számokból látszódna (több év alatt 50 százalékos emelést ígért a kormány).

A Teleki igazgatója a vezetői rutinján keresztül rávilágít a pótlékok rendszerére, amelyek egy része lényegében megszűnt, másokat, például az osztályfőnökit úgy szabták át, hogy az óraterhelésén túli extra munkaórákat nem tudja elszámolni, például mikor kontaktórákat tart a diákjaival - a jogszabályok, valamint hivatástudata közben kötelezik őket feladatok ellátására.

A tanártiltakozások elültek, mindenki elégedett, hiszen még én is kiléptem a Tanítanékból (ezt a fenti gyöngyszem alapján írom). Még nem szembesültek igazán azzal, hogy amit a fejembe veszek, azt véghez viszem. Azt ígértem tavasszal, hogy a fejemmel áttöröm a falat, azt, hogy addig küzdök, amíg a közoktatást új alapokra nem helyezzük. De még nem próbáltam ki minden eszközt. És nem vagyok egyedül…

- zárta sorait Pukli István.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.