Pukli nem tétlen, ízekre szedi a kormány üzengetését

A Tanítanék Mozgalomból kivált iskolaigazgató egyértelművé tenné, hogy nem lett érdemben szabad egy iskola sem az új Klik idejére sem, az igazgatóknak sok esetben meg van kötve a keze. Szeretné tartani magát ígéretéhez, hogy ha kell, maga üti ki a falat, hogy

  • Eduline
Fülöp Máté

Mint arról a napokban beszámoltunk a sajtóban üzengetnek egymásnak az iskolaigazgatók és az oktatásirányítás. A probléma alapját az a Magyar Nemzet cikk adja, amely Pölöskei Gábornénak, a Klik elnökének előadásából származik. A megszerzett részletek értelmezése szerint minimális engedményeket kaptak az iskolaigazgatók a Klik korábbi működéséhez képest.

A vitába legutóbb beszállt Pukli István is, a Telek Blanka Gimnázium igazgatója megerősítette a lap értesüléseit, nem kaptak annyi jogkört, mint amire számítottak, például az ígéretek és a kormányzati kommunikáció szerint egyeztetnek velük az iskola költségvetéséről, de erre minimális szándék mutatkozott. Egy budaörsi igazgató elmondta, hogy a tanév második hónapjában sem látta még a költségvetésük előirányzatát sem.

Javaslatttételi jog

Ez Pukli blogján található írásának első kiemelése a kormányzati kommunikációból. A gyakorlatban ezt úgy érdemes elképzelni szerinte, hogy egy igazgató javaslatot tesz egy kollégája felvételére vagy elbocsátására, de ezt a javaslatot a tankerületnél bírálják el. Tehát a kormány úgy hivatkozik az igazgatói jogkörök szélesítésére, hogy az a hétköznapokban elig jelent valamit.

Pedagógusok terhének csökkentése

Emlékeztet a tanárok szinte már általános heti 26 tanórás kötelezettségére, amely korábban 22 óra volt. Ez maradt a régiben, ráadásul elvették a béremelés ürügyén a szabadidős, az ifjúságvédelmis tanári státuszt, ezt a teljes nevelőtestületnek kell megoldania. A tanárok béréből elvették a cafeteriát, ennek fényében máris nem akkor béremelésről van szó, mint ami a nyers számokból látszódna (több év alatt 50 százalékos emelést ígért a kormány).

A Teleki igazgatója a vezetői rutinján keresztül rávilágít a pótlékok rendszerére, amelyek egy része lényegében megszűnt, másokat, például az osztályfőnökit úgy szabták át, hogy az óraterhelésén túli extra munkaórákat nem tudja elszámolni, például mikor kontaktórákat tart a diákjaival - a jogszabályok, valamint hivatástudata közben kötelezik őket feladatok ellátására.

A tanártiltakozások elültek, mindenki elégedett, hiszen még én is kiléptem a Tanítanékból (ezt a fenti gyöngyszem alapján írom). Még nem szembesültek igazán azzal, hogy amit a fejembe veszek, azt véghez viszem. Azt ígértem tavasszal, hogy a fejemmel áttöröm a falat, azt, hogy addig küzdök, amíg a közoktatást új alapokra nem helyezzük. De még nem próbáltam ki minden eszközt. És nem vagyok egyedül…

- zárta sorait Pukli István.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.