Így int búcsút a távozó Balog Zoltánnak a Professzorok Batthyány Köre

„Hat év folyamatos, nem egyszer méltánytalan támadások kereszttüzében végzett munka után most más feladatot vállal. Minisztersége rendkívül kényes, hálátlan szerep volt, de tevékenységét nagyfokú türelem és megértés jellemezte” – ezt írta Balog Zoltán távozásáról a Professzorok Batthyány Köre.

  • Eduline
Túry Gergely

A „polgári értékek iránt elkötelezett egyetemi tanárokból” álló szervezet szerint Balog Zoltán „szelíden tűrte” mások türelmetlenségét, „bátran nyúlt hozzá az oktatás és az egészségügy több évtizedes problémáinak rendezéséhez, a szenvedélyesen védett rendetlenség felszámolásához”.

Hozzáteszik: „kiváló volt a viszonya az oktatás tevékeny művelőihez és kiváló kapcsolatot alakított ki a Professzorok Batthyány Körével. Többször hangsúlyozta, hogy kritikus szolidaritást vár el tőlünk”.

Balog Zoltánt Kásler Miklós onkológus váltja az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén, Balog a jövőben a Polgári Magyarországért Alapítványt, a Fidesz pártalapítványát vezeti majd.

Hivatalos: ő lehet az emberi erőforrások minisztere, de Palkovics László is miniszter lesz

Kásler Miklós lehet az emberi erőforrások minisztere, Palkovics László eddigi oktatási államtitkár pedig valóban elhagyhatja az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Orbán Viktor miniszterelnök Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. A konzultációs folyamat lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatást adott a Fidesz és a KDNP elnökségének.

Fontos dolgot kér Orbán Viktortól a PDSZ: ezt az érzését tegye félre

Most már a hat éven át felelős miniszter ismertté vált véleménye szerint is nyilvánvaló, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tud hatékonyan működni - így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Balog Zoltán távozásának hírére.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.